50900. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- és kivonógép
érvényre jutó (F) és egy kivonásnál szereplő (G)" pecekkel bír, mely különböző vastagságokban vízszintes irányban eltolhatóan vannak elrendezve és melyeket egyegy (H) ül. (I) rúgó tart normális helyzetükben. Az (L) hídról az abban függőlegesen vezetett (N) pecek nyúlik le, mely a lejtős (P) fejjel van ellátva, amelyet az (N) rúgó igyekszik álllandóan lefelé szorítani. Ha az összeadásnál a (II) gyűrű 100-as osztásvonala az (L) híd alatt elhalad, az (EH) lovag (F) pecekje az (N) pecek (P) fejébe ütközik. Ugy az (F) pecek vége, mint a(P) fej az egymás mellett való elhaladásuk irányában lejtősre vannak kiképezve úgy, hogy ezáltal az (F) pecek a (II) rúgó ellenében a (IV) gyűrű (D) szögei közé tolódik és a legközelebbi (D) szögre támaszkodva •a (IV) gyűrűt maga előtt tolja. Az (F) pecek végén és az (P) fejen alkalmazott lejtők hossza akként van megállapítva, hogy az (F) pecek épen csak egy osztályrésszel vigye tovább a (IV) gyűrűt ós ezáltal azon egy százast jegyezzen föl. Ha a (IV) gyűrű egy osztályrésszel tovább forgott, az (F) pecek lejtős vége az (P) fejről lecsappan és a (H) rúgó hatása alatt az (F) pecek normális helyzetébe tér vissza. Minthogy az (F) pecek a legközelebbi (D) szögre támaszkodva a (IV) gyűrűt csupán magé előtt tolja, a (IV) gyűrű, ha az (F) pecek megszűnt rá hatni, esetleg eleven erejénél fogva tovább akarna mozogni. Hogy a (IV) gyűrű semmiképen se mozoghasson tovább, csak épen egy osztályrészszel, az (L) hídon is egy (Q) lovag van alkalmazva, melyben vízszintes irányban az (S) pecek tolható el, amelyet az (R) rúgó tart normális helyzetében. Az (En) lovag egy-egy függőleges (U és T) pecekkel van ellátva, amelyek közül, az <U) pecek a (II) gyűrűnek az óramutató járásával egyértelemben való forgatásánál, az (S) pecekbe ütközik. Az (S) pecek vége az (U és S) peckek egymás mellett való elhaladásának irányában lejtősre van kiképezve úgy, hogy az (U) pecekbe való üt,köfzés által az (S) pecek a (IV) gyűrű szögei közé tolódik. Az (8) pecek az (F)-hez képest úgy van elrendezve, hogy az utóbbi által előretolt (D) szög mögé nyúlik úgy, hogy a (IV) gyűrű csak annyira foroghat előre, míg a (D) szög az (S) pecekbe nem ütközik. Az (8 ós F) peckek viszonylagos helyzetét természetesen úgy választjuk meg, hogy a (IV) gyűrű elforgása épen egy osztályrésznek feleljen meg. Valahányszor e szerint a (II) gyűrű 100-as osztásvonala az (L) hid közép vonala alatt elhalad, a (IV) gyűrű épen egy osztással mozog tovább. A (IV) gyűrűn az (En) lovaggal teljesen azonos működésű (EI V ) lovag van alkalalkalmazva, mely a (VI) gyűrűnek egy-egy osztással való elforgatására szolgál. A lovag (F és G) pecekjeinek működtetésére ugyancsak az előbbihez hasonló (N) pecek szolgál, valamint a (VI) gyűrűnek a kelleténél tovább való forgásának megakadályozására hasonlóan egy (S) pecekkel fölszerelt (Q) lovag szolgál. A mozgó gyűrűknek a berendezése által nagyobb számokat is, a jelen kiviteli alaknál hat számjegyig terjedő számokat is összeadhatunk és kivonhatunk. Az összeadásnál mindennekelőtt a mozgó (II, IV, VI) gyűrűket úgy állítjuk be, hogy (0) vonalaik az (L) híd közép vonalába essenek. Erre az összeadandó szám egyeseit és tízeseit, tehát az utolsó két számjegyet alkotó számot, fölkeressük a helytálló (I) gyűrűn és a (K) kulcsot a (II) gyűrűn ezzel szemben álló (D) szögre tűzve, a (II) gyűrűt minaddig forgatjuk, míg az illető (D) szög az (L) híd közép vonalába nem esik, ill. a (K) kulcs az (L) hídba nem ütközik. Ugyanúgy fölkeressük a helytálló (II) gyűrűn az illető szám százasait és ezreseit alkotó számot és az ezzel szemben a (IV) gyűrűn található szöget forgatjük be az (L) híd középvonalába. Ugyancsak az (V) gyűrűn fölkereressük a tizezresekből és százezresekből álló számot 8 a (VI) gyűrűn vele szemben álló (D) szöget forgatjuk az (L) híd középvonalába. Ezzel tulajdonképen a a szóban forgó számot az (L) híd középvonalába állítottuk be és ha az (L) hidat az
