50900. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- és kivonógép
— 2 Az ábrázolt két kiviteli alaknál az (I. és II) gyűrűkön föltüntetett számok az összeadandó, ill. kivonandó számok egyeseit és tízeseit, a (III és IV) gyűrűkön levő számok a százasokat és ezreseket, az (V és VI) gyűrűkön lévők pedig tízezreseket és százezreseket képviselik. A gép föltüntetett kiviteli alakjaival tehát hat számjegyből álló számokat lehet összeadni és kivonni, de természetesen a körgyűrűk számának növelésével még több számjegyekből álló számokat is összeadhatunk, ill. kivonhatunk. A gép szerkesztésénél alapul szolgáló összeadási elv bemutatására legyen pl. összeadandó 37 és 41. Az összeadás az (I és II) gyűrűk segélyével végezzük, és e célból a mozgó (II) gyűrűt úgy állítjuk be, hogy (0) vonala a helytálló (I) gyűrű (0) vonalával essék egybe. A két gyűrű eme viszonylagos helyzetében a helytálló (I) gyűrűn levő minden beosztási vonallal szemben a mozgó (II) gyűrűn ugyanolyan számozású osztásvonal található. Ha tehát az az egyik összeadandót, pl. 37-et megkeressük a helytálló (I) gyűrűn, a mozgó (II) gyűrű ugyanekkor vele szemben szintén a 37-es osztásvonal áll. A (II) gyűrűt mármost az óramutató járásával egyenlő értelemben addig forgatjuk, míg a 37-es osztásvonal, ill. annak irányában álló (D) szög a zérus állást jelző (L) híd középvonalába nem esik. A két gyűrű eme viszonylagos helyzetében a (II) gyűrű épen 37 egységgel van az (I) gyűrűhöz képest eltolva úgy hogy a helytálló (I) gyűrűnek minden (a) számjegyével szemben a mozgó (II) gyűrűn az a 37 szám található. Ha tehát a két gyűrű eme viszonylagos helyzetében a helytálló (I) gyűrűn fölkeressük a másik összeadandót, 41-et, úgy ezzel szemben a (II) gyűrűn a 37 és 41 összegét, 78-at fogjuk megtalálni. Ha mármost a helytálló (I) gyűrűn fölkeresett 41 számmal szembenálló (D) szöget, mely mellett az előzők szerint a keresett összeg, 78 áll följegyezve, aa (L) híd középvonalába forgatjuk be, a kívánt összeg itt, az (L) híd középvonalába lesz leolvasható. Az összeadásnál követendő eljárás a következő : A (II) gyűrűt mindenekelőtt úgy állítjuk be, hogy (0) vonala az (L) híd középvonalába essék, a helytálló (I) gyűrű (0) vonalával szemben. Ezután a helytálló (1) gyűrűn fölkeressük az egyik összeadandót és a (II) gyűrűt a vele szemben álló (D) szögnél fogva mindaddig forgatjuk, míg utóbbi az (L) híd középvonalába nem esik. Ekkor ugyancsak a helytálló (I) gyűrűn fölkeressük a másik összeadandót és a (II) gyűrűn ezzel szembenálló (D) szöget az (L) híd középvonalába forgatjuk. Az a szám, mely eme forgatás után az (L) híd középvonalában a (II) gyűrűn mutatkozik, a keresett összeg. A (II) gyűrű kényelmes forgatására a 7. ábrában föltüntetett (K) kulcs szolgálhat, melynek alsó végén (J) furat van kiképezve. A (K) kulcs e furatnál fogva az illető (D) szögre föltűzhető és akkor a (II) gyűrű addig forgatandó, míg a (K) kulcs az (L) hídhoz nem ütközik. A (D) szögek különben, ha a (K) kulcs nincs rájuk föltűzve, az (L) híd alatt szabadon elmozoghatnak. Ha a két összeadandó szám összege 100-nál nagyobb, pl. 37 és 82 adandó össze, úgy a második forgatás után a keresett összegnek, 119-nek, egyesei és tizesei, tehát a 19-es szám, jelenik meg az (L) híd középvonalában, a 100-ast a (II) gyűrű már nem tünteti föl. Hogy azonban a keresett összeg nem 19, hanem 119, az abban jut kifejezésre, hogy a második forgatás közben a (II) gyűrű 100-as osztásvonala, mely különben (0) vonallal esik össze, elhaladt az (L) híd alatt. A jelen találmány értelmében gondoskodva van arról, hogy valahányszor a (II) gyűrű 100-as osztásvonala az (L) hid alatt elhaladt, ama betelt 100-as fejében, mely az elhaladásnak megfelel ós amelyet a (II) gyűrű már nem jelezhet, a százasokat és ezreseket jelző (IV) gyűrű egy-egy osztással tovább forgatassék. E célra a (II) gyűrűn a (0) osztásvonal irányában helytállóan elrendezett (EN) lovag szolgál. Az (Eh ) lovag az 1—3. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál egy az összeadásnál
