50757. lajstromszámú szabadalom • Villamos üzemű készülék gördülőredőnyök, különféle fölvonók, tolóajtók és effélék mozgatására
4 -9. ábra a fókszerkezetnek függőleges, mig, a 10. ábra a 9. ábra G—H vonala szerinti metszete a mótor elrendezésének feltüntetésével, a 11. ábra a megfelelő kapcsolási sémát mutatja, végül a 12. ábra a 6—8 ábrákon föltüntetett kapcsolókészüléknek egy második kiviteli alakját vázolja. Egy valamely alkalmas módon a (2) alaplemezzel szilárdan összekötött (34) állványrészbe van a gördülő redőnnyel kapcsolatos (35) tengely ágyazva, melyre a homlokoldalán csigavonal alakú (37) barázdával ellátott (36) korong van fölékelve, vagy vele egy darabban öntve. A (37) barázda a 6. ábrán könnyebb áttekinthetőség kedvéért csak részben van jelezve. A (37) barázdába a (35) tengelyre merőleges irányban mozgatható (39) tolókának egy (38) nyúlványa nyúlik bele. (6. és 8. ábra.) A (39) tolóka (40) csapokkal vezetve van a (36) állványrész (41) kivágásaiban, magában a tolókákban pedig (42) kivágás van, amely a (35) tengelyre merőlegesen és pedig vízszintes irányban való elmozgását lehetővé teszi. A készüléknek a (24) vonórúddal való bekapcsolására egy (43) kapcsolólap van a (34) állványrészleten a 6., 7. és 8. ábrán feltüntetett módon vezethetőleg elrendezve. A (43) kapcsolólapra elsz; getelten (44, 45, 46 és 47) kontaktuscsapok vannak ráerősítve (6. és 7. ábra), melyek a (34) állványrész (48) és (49) kivágásain áthaladnak. Két-két (44, 45) és (46, 47) kontaktuscsap között egy-egy (20) és (22) kapcsalórúgó leng, melyeknek külső végei a (34) állványrész (50) és (51) toldataira vannak erősítve. A (20) és (22) kapcsolórúgok belső végein (52) ós (53) szigetelőket alkalmazunk, melyek a (43) kapcsolólap mindenkori állása szerint a (39) tolókának felső, vagy alsó élét súrolják. Ha a (43) kapcsolólapot a (24) vonórúddal p. o. fölfelé mozgatjuk és a (39) tolóka a 6. ábrán föltüntetett helyzetében van, akkor a (45) kontaktuscsap érintkezésbe jut a (20) kapcsolórúgóval és azt emeli, viszont a (47) kontaktuscsap a (22) rúgóval jut érintkezésbe és ennek (53) szigetelő toldatát a (39) tolóka alsó éléhez szorítja. Ebben a helyzetben a mótor az egyik forgásiránynak megfelelőleg be van kapcsolva. Minthogy pedig a (38) nyúlvány a csigavonalalakú barázdában vezetődik, a (32) tolóka a (36) korongnak a mótor járása folyamán bekövetkező forgása következtében jobbra tolódik, mindaddig mig az (53) szigetelő toldat a (39) tolóka (54) kiugrásához nem ér. Ebben a helyzetben az (53) szigetelő toldattal kapcsolatos (22) rúgó a (47) kontaktustól hirtelen elszabadulhat, úgy, hogy a mótor ki lesz kapcsolva. Ha a motort az ellenkező értelemben akarjuk járatni, akkor a (43) kapcsolólapot lefelé mozgatjuk. Most a (44) kontaktuscsap jut a (20) kapcsolórugóval érintkezésbe és annak (52) szigetelő toldatát a (39) tolóka fölső éléhez szorítja, mig a' (46) kontaktuscsap a (22) rúgóval jut érintkezésbe és azt lefelé nyomván a (39) tolókától eltávolítja. Az áramkör most a mótor ellenkező forgásirányának megfelelőleg van zárva, és a (39) tolóka balra mozog mindaddig, mig a (20) kapcsolórúgó a (39) tolóka fölső élén lévő (55) kiugrás révén a (44) kontaktuscsaptól hirtelen el nem szabadulhat, amikor is a mótor újra megáll. Ha pedig a (43) kapcsolólapot a mótor forgása közben középállásába hozzuk, úgy ezáltal mindkét (20) és (22) kapcsolórúgót eltávolítjuk a megfelelő kontaktuscsapoktól, mire a mótor megint megáll. A bekapcsolásnak megfelelő, vagyis a készülék működési időtartamának szabályozására a (39) tolókán egy állítható (56) részt alkalmazunk, melynek segelyével az (55) kiugrást, amelyen a (20) kapcsolórúgó lesiklik, a megkívánt időtartamú forgásiránynak megfelelőleg állíthatjuk be. A kapcsolási elrendezés a 11. ábrából minden további magyarázat nélkül megérthető. Ezen (57) a mótor fegyverzetét, (58) pedig a mágnes tekercselését ábrázolja. Ha p. o. a (43) kapcsolólap lefelé mozgatása folytán a (20) kapcsolórúgó a (44) kontaktuscsappal, a (22) kapcsolórúgó pedig a
