50757. lajstromszámú szabadalom • Villamos üzemű készülék gördülőredőnyök, különféle fölvonók, tolóajtók és effélék mozgatására

- 3 — nem következhetik. A kontaktusokon a hegyes élek, melyek a szikraképződést elősegítik, szintén teljesen ki vannak küszöbölve. Ezen kapcsolóberendezésnek elől nézetét, illetve oldalnézetét a (4. és 5.) ábrák mutatják, melyeken jobb áttekinthetőség szempontjából a készüléknek itt tekintetbe nem jövő részei (a csavar és csavarkerék, a mótor) nincsenek föltüntetve. A (15) csavaranyán egy (a) kar van, amelyre egy (b) tengely körül foroghatóan két kétkarú (c és d). emelő van erősítve. Az utóbbiak fölső végükön, villaalakban vannak kiképezve és az így előálló (e) közökbe a (20 és 22) kontaktusrúgók szigetelővel burkolt alsó végei nyúlnak belé. A rúgók a (2) alaplemez (19) nyúlványára vannak erősítve. Kapcsolás esetén középső részükön a helytálló (f és g) kontaktusgombokkal jutnak érintkezésbe. Az érintkezési helyeken a (20 és 22) rúgók nagyobb tartósság kedvéért szénütközőkkel lehetnek ellátva. A (c és d) emelők vízszintes szárainak (k és m) kivágásaiba egy a 4. ábrán látható alakban kiképezett, a (24 ) vonórúddal kapcsolatos (n) rész nyúl be, mely a (2) alaplemez (o és p) dúdorai között van vezetve. Ha a vonórudat, mint ahogy azt a rajz példaképen mutatja, fölfelé mozgatjuk, akkor az (n) rész a (c és d) emelők függőleges szárait egymástól eltávolítja úgy, hogy ezek a pontozott helyzetbe kerülnek. A (20 és 22) rúgók ily módon az (f és g) kontaktuscsapokkal érintkezésbe jutnak és az áramkört a mótor megindításának megfelelőleg zárják, (c és d) emelők villaalakú része, mint az az 5. ábrán látható, egyik oldalon szélesebb, mint a másikon. Ha most a (15) anya pl. balra mozog, akkor az áramkör addig marad zárva, amíg a (d) emelő villája a (22) rúgót el nem hagyja. Ebben a pillanatban a (22) rúgó elszabadul és nyugalmi helyzetébe ugrik vissza. Ha pedig a (24) vonórudat lefelé mozgatjuk, akkor a (c és d) emelők a (20 és 22) rúgókat az ellenkező oldalra hajlítják úgy, hogy az áram is ellenkező irányban megy át a motoron. Ebben az esetben a (15) anya p). jobbra mozog és szélső helyzetében a (20) rúgó szabadul ki a (c) emelő villájából. Ezen kapcsolóberendezésnél a készülék első kiviteli alakjánál alkalmazott harmadik rúgó fölöslegessé válik s azt a helytálló (f) kontaktuscsap helyettesíti. Az eddig ismertetett kiviteli alakoknál a kikapcsolás egy csavaranya közvetítésével történik, amely a hajtótengelyen előre és hátrafelé tolódik. Ahhoz, hogy a csavaranya ilj formán mozoghasson, megfelelő tér szükséges, amely esetleg más célra volna fölhasználandó. Lehetségessé válik ez az alább leirt további kiviteli alaknál, melynél a kikapcsolást eszközlő rész nem a hajtótengely irányában, hanem az erre merőleges síkban tolódik el. A kikapcsoló szerkezet itt egy célszerűen a hajtótengelyre erősített korongból áll, homlokfölületén csigavonalban haladó barázdákkal, melyek révén egy tolóka a hajtótengelyre merőleges irányban eltolódik és megfelelő szélső állásába érkezvén, közvetve eszközli a kikapcsolást. A kikapcsolást azonban az említett korong közvetlenül is eszközölheti, ha a korongot oly módon képezzük ki, hogy az egyik vagy másik kapcsolási helyzetben a korong valamely nyúlványán fölfekvő kapcsoló rúgó a szélső állásban ezen nyúlványt elhagyja és ennek következményekép a hozzátartozó kontaktustól elszabadulhat. Mint már említve volt, az eddigi ilyfajta készülékeknél továbbá még azon hiba mutatkozott, hogy a redőny vagy efféle túlságos sebesen haladt lefelé. Ezen hátrányt aképen küszöbölhetjük ki, hogy a készüléket olyan fékszerkezettel látjuk el, mely az egyik mozgásirányban kikapcsolva marad, a másik iránybanazonbanönműködőlegműködésbejut. A mellékelt rajzon a 6. ábra az alább részletezendő kapcsolókészüléknek elölnézete, a 7. és 8. ábra pedig a 6. ábra C—D, illetve E—F vonala szerint való metszetei, a>.