50749. lajstromszámú szabadalom • Ellenállás elektromos számláló számára
— 2 — ennélfogva az állandó feszültségű hálózatban fogyasztott ampere-órák számával volna arányos. A vezető A és B végei közé a (rézből vagy nikkelből álló) nagy temperaturakoefficienssel bíró ACB vezető van párhuzamosan kapcsolva, Az A-nál az ellenállásbán lévő hálózati áraii az ellenállásban az áramelágazások törvénye szerint két részre oszlik, egy nagyobbik része, mely A-tól egyenesen B felé és egy kisebbik részre, mely A-tól C-n át B felé folyik. Ezen áram erősségének emelkedésénél a fellépő meleg nagyobb lesz úgy, hogy a vezető hőmérséklete emelkedik. Nagy temperaturakoefficiense folytán ezzel azonban ohmikus ellenállása is növekszik, ami ha csupán az ACB vezető léteznék, az AB vezető pedig nem volna, azt eredményezné, hogy a vezető végein lévő potentiálkülönbség gyorsabban növekednék, mint az áramerősség. Csak azáltal, hogy az AB vezető ellenállása magában véve sokkal kisebb mint ez ACB vezetőé, a két vezető által alkotott rendszer csökkentett ellenállása általában igen kevéssé különbözik az AB vezető ellenállásától. Ennélfogva A és B között a potentiálkülönbség gyakorlatilag arányos a hálózati áram áramerősségével. Az ACB vezető, vagyis a nagy temperaturakoefficienssel bíró vezető egy CB része részben a hosszú vékony újezüst drótból készült b/2 tekercseléssel van burkolva, melyek végei A1 és A2-nél az elosztóhálózat két ágához vannak összekapcsolva úgy, hogy ezen tekercsen a hálózat U feszültségével arányo3 áram folyik át. Ezen feszültségi vagy potentiáláram a (b) tekercset, valamint ennek közvetítésével a vezetőnek a tekercsben lévő CB részét is hevíti. Ezen hevítés ill. hőmérsékletemelkedés a feszültségi áram erősségének függvénye (közelítőleg ezen áramerősség négyzetével arányos), a Newton-féle binom szerint, (mely egy változónak ezen függvénye és a változó közötti közelítő arányosságára vonatkozik csekély változásoknál) a jelen esetben a hőmérsékleti változások a (b) tekercsben ill. a CB vezetőrészben az U feszültség változásaival arányosak, feltéve, hogy minden változás után megvárjuk az egyensúlyi állapot beálltát. A CB vezetőnek ezen hőmérsékletváltozásai ill. hőmérséklet emelkedései ezen vezető nagy temperaturakoefficiense folytán, annak ellenállását növelik, miáltal a CB vezetőben egy adott áram mellett létesülő feszültségesés növekszik.. A AC vezető, vagyis az (fl) vezetőrész ellenállása ellenben nem változik, miután ezen vezetőrészt a (b) tekercs nem hevíti. Ennélfogva az ACB vezető ellenállása kevésbbé gyorsan változik, mint a CB rész ellenállása és továbbá az áramerősség ACB-ben kevésbbé gyorsan fog csökkeni, mint ahogyan a( CB rész ellenállása növekszik, mert az ACB vezető ellenállása határozza meg az ACB vezetőn keresztülmenő (az A és B pontok közötti potentiálkülönbség által előidézett) áram erősségét. Ezen okból a CB vezetőrész végein az (u'— i2r 2) potentiálkülönbáég (6. ábra) emelkedni fog, ha a hálózat U potentiálkülönbsége emelkedik. Ennélfogva az AB ellenállón találhatunk oly D pontot, amelyben oly feszültség uralkodik, hogy a C és D pontok között olyan (u") potentiálkülönbség létezik, mely a hálózatban fogyasztott wattok számával arányos, amint az egyensúlyi állapot eléretett. Bizonyos esetekben ezen D pont természetesen a B ponttal össze is eshetik (7. ábra). Ha a hőmérséklet vagy a temperaturakoefficiens bizonyos értéket meghalad, úgy nagyobb kezdeti potentiálkülönbséget létesíthetünk a számláló (vagy mérőkészülék) kapcsain azáltal, hogy ezt egrészről B-hez, másrészről pedig C helyett egy A és C között fekvő alkalmas C' pont közé kapcsoljuk (10. ábra). Ezen potentiálkülönbség vagy áramerősség nem befolyásoltatik számbavehető módon a külső hőmérséklet változásai, valamint az AB elékapcsolt ellénállásból leágazott, az AC, CB és CD vezetőkön átfolyó áram hőhatása által, feltéve, hogy a szerkezet kellső elrendezése által gondoskodunk arról, hogy az ezen elágazott áramok által előidézett hőmérsékletnövekedések változatlanok "legyenek. Efcen
