50630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos üveganyag előállítására

Stegjelent 1910. évi december hó 31-én. MAGY. SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 50680. szám. XVl-I/*. OSZTÁLYEljárás rostos üveganyag előállítására. SÁRPY LÁSZLÓ HÍRLAPÍRÓ IPOLYSÁGON. A bejelentés napja 1909 november hó 25-ike. Jelen találmány oly eljárásra vonat- I kőzik, melynek segélyével előállított üveganyag rugalmasság és ellentállóképepség tekintetében eddigelé az ismeretessé vált eljárás szerint készült üveganyagok ezen tulajdonságait nagy mértékben fölülmúlja. Az eljárás lényege abban áll, hogy a folyékony állapotban lévő üvegmasszába célszerűen üveggyapot fonalakat, fonatokat, rostokat, pikkelyeket, szemcséket és efféléket vagy azbestrostokat vagy fonalakat ágyasunk be, miáltal az üvegnél eddig nem tapasztalt műszaki tulajdonságokat juttatunk érvényre, t. i. az üveg ellentállóképességét és rugalmasságát nagy mérvben fokozzuk. A találmánybeli üveganyag előállításánál következőképen járunk el: Az üveganyagot ismert berendezésben megömlesztjük és a folyékony állapotban lévő üveglávához folytonos keverés közben a fent említett szilárd anyagokat adagoljuk. A keverés végezhető akár kéziüzemű, akár mechanikai úton működtetett keverőkészülék segélyével, sőt a keverés kémiai úton is végezhető, illetőleg ezen utóbbi úton fokozható is. így pl. arzénsavas kezelés útján. Az arzénsavnak t. i. az a tulajdonsága van, hogy a folyékony üveglávába vezetve gázakat fejleszt, mely utóbbiak a folyékony üvegmasszát mintegy forrásba hozzák és ezáltal hatásos keveredést eredményeznek. Keverési eljárás helyett a bevezetésben említett szilárd anyagokat merítési eljárással is beágyazhatják a folyékony üvegmasszába, sőt akkor is nagy ellentállóképességgel bíró és rugalmas üveganyagot kapunk, ha könnyen olvadó üveganyagot nehezen olvadó anyagokkal, pl. azbestszálakkai vagy azbestfonatokkal avagy nehezebben olvadó üvegfonalakkal egyszerre hevítjük. Ekkor ugyanis a könnyen olvadó üveganyagban a nehezen olvadó anyagok ugyancsak beágyaztatnak. Megemlítendő végül, hogy a találmánybeli eljárást akként is módosíthatjuk, hogy a szilárd anyagokat, melyek az üveganyag minden irányban való kötésére szolgálnak, nem szabálytalanul ágyazzuk be az üvegmasszába, mint ahogy ez a keverésnél, merítésnél vagy olvasztásnál bekövetkezik, hanem rétegezzük. Az ilyen palás szerkezetű üveganyagnál a rétegek száma természetesen tetszésszerinti lehet és a rétegezést akként végezhetjük, hogy egy megolvasztott üveganyag rétegébe asbestfonatréteget, vagy nehezen olvadó üveganyagból való szálakat vagy fonatokat helyezünk, mire újból könnyebben olvadó üveg-