50551. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz

Megjelent 19JLO. évi december hó 24-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBB HIVATAL SZABADALMILEIRAS 50551. szám. II/h. OSZTÁLY Égő folyékony tüzelőanyagokhoz. MAGYARY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK ÉS SZÉKELY LAJOS VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 február hó 8-ika. A találmány tárgya folyékony tüzelő­anyagokhoz (nyersolaj, kékolaj stb.) való égő, amelyben a tüzelőanyagot beve­zetése útán nagy fölületre osztjuk szét. A nagy fölületen elosztott tüzelőanyag el­égetéséhez szükséges levegőt számos nyí­láson át minden oldalról vezetjük be a tűztérbe úgy, hogy begyújtás után levegő­vel bensőleg és egyenletesen kevert láng­gal égő gázlég keverék áll elő, mely rész­ben magában az égőben, részben pedig az ezzel kapcsolatos kályhában tökéletesen elég. Az egyenletes és benső légkeverődés hatásakép az olajégőknél rendszerint hát­rányosan tapasztalható koromképződés nem következik be. Mivel azonfőlül a találmány értelmében a gázosító tér és az égéskamra egyesítve vannak, az elgá/osodás folytán keletkező kokszos anyagok azonnal elég­nek s így az égő semminemű tisztításra nem szorul. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy például közönséges szobakályhába beszerelhető kiviteli alakja van föltün­tetve. Az 1. ábra az égőnek függélyes metszete, a 2. ábra viszont fölülnézete, amelyen az égő (c) köpenye az 1. ábra x—x vonala szerint metszve látható. Az égő lényegileg három alkotórészből: ú. m. az (a) serpenyőből, a (b) olajelosztó testből, továbbá a tűzteret határoló (c) kö­penyből van összeállítva. Az (aj serpenyő az égő fenekét alkotja s a jelen találmány szerint kettős (d) és (e) oldalfalakkal van ellátva, vagy pedig úgy van elhelyezve, hogy körülötte egy (f) gyűrűalakú tér szabadon maradjon. Ezen (f) tér alul teljesen nyitott, külső oldala viszont teljesen zárt, míg belső oldalfalán és fedőlapján az égő tűzterébe vezető (g) illetve (h) nyílások vannak köröskörűi el­rendezve. A serpenyő közepéből egy eléggé bő (i) csőtoldat emelkedik ki, melyen a (b) olajelosztó test nyer megfelelő elhelyezést. Az (i) csőtoldattal koncentrikus körben még kisebb, hengeres vagy a rajzon föl­tüntetett kúpos alakú (j) esőtoldatok emel­kednek ki a serpenyő fenekéből, melyek voltaképpen egyszerű légbevezető nyílások­ként szerepelnek, s csak azért vannak cső­toldatok alakjában kiképezve, hogy a ser­penyőben rendeltetésenek megfelelőleg bi­zonyos nagyobb mennyiségű olaj fölfogható legyen. Ugyanezen okból a (h) nyílások is kellő magasságban vannak a serpenyő oldal­falában elhelyezve. A középső (i) csőtolda­ton is vannak köröskörül (k) légbevezetó

Next

/
Thumbnails
Contents