50551. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz
Megjelent 19JLO. évi december hó 24-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBB HIVATAL SZABADALMILEIRAS 50551. szám. II/h. OSZTÁLY Égő folyékony tüzelőanyagokhoz. MAGYARY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK ÉS SZÉKELY LAJOS VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 február hó 8-ika. A találmány tárgya folyékony tüzelőanyagokhoz (nyersolaj, kékolaj stb.) való égő, amelyben a tüzelőanyagot bevezetése útán nagy fölületre osztjuk szét. A nagy fölületen elosztott tüzelőanyag elégetéséhez szükséges levegőt számos nyíláson át minden oldalról vezetjük be a tűztérbe úgy, hogy begyújtás után levegővel bensőleg és egyenletesen kevert lánggal égő gázlég keverék áll elő, mely részben magában az égőben, részben pedig az ezzel kapcsolatos kályhában tökéletesen elég. Az egyenletes és benső légkeverődés hatásakép az olajégőknél rendszerint hátrányosan tapasztalható koromképződés nem következik be. Mivel azonfőlül a találmány értelmében a gázosító tér és az égéskamra egyesítve vannak, az elgá/osodás folytán keletkező kokszos anyagok azonnal elégnek s így az égő semminemű tisztításra nem szorul. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy például közönséges szobakályhába beszerelhető kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az égőnek függélyes metszete, a 2. ábra viszont fölülnézete, amelyen az égő (c) köpenye az 1. ábra x—x vonala szerint metszve látható. Az égő lényegileg három alkotórészből: ú. m. az (a) serpenyőből, a (b) olajelosztó testből, továbbá a tűzteret határoló (c) köpenyből van összeállítva. Az (aj serpenyő az égő fenekét alkotja s a jelen találmány szerint kettős (d) és (e) oldalfalakkal van ellátva, vagy pedig úgy van elhelyezve, hogy körülötte egy (f) gyűrűalakú tér szabadon maradjon. Ezen (f) tér alul teljesen nyitott, külső oldala viszont teljesen zárt, míg belső oldalfalán és fedőlapján az égő tűzterébe vezető (g) illetve (h) nyílások vannak köröskörűi elrendezve. A serpenyő közepéből egy eléggé bő (i) csőtoldat emelkedik ki, melyen a (b) olajelosztó test nyer megfelelő elhelyezést. Az (i) csőtoldattal koncentrikus körben még kisebb, hengeres vagy a rajzon föltüntetett kúpos alakú (j) esőtoldatok emelkednek ki a serpenyő fenekéből, melyek voltaképpen egyszerű légbevezető nyílásokként szerepelnek, s csak azért vannak csőtoldatok alakjában kiképezve, hogy a serpenyőben rendeltetésenek megfelelőleg bizonyos nagyobb mennyiségű olaj fölfogható legyen. Ugyanezen okból a (h) nyílások is kellő magasságban vannak a serpenyő oldalfalában elhelyezve. A középső (i) csőtoldaton is vannak köröskörül (k) légbevezetó