50442. lajstromszámú szabadalom • Kényszermozgású vezérmű

san egymáson fekszik úgy, hogy a rúd visszafelé mozgása alkalmával a (d) tolórész az (f) görgővel kényszermozgású kapcsolatban marad és a szelep zárását eszközli. Az 1. ábra szerinti állásban a szelep épen záratik és az (e) rúd jobb felé tovább mozog' A (b) emeltyű egy csőralakú (h) nyúlvánnyal van ellátva oly célból, hogy az (e) rúdnak leghosszabb lökete mellett is a (b) emeltyű a görgőről le ne essen. A 2. és 3. ábra szerint ezen nyúlvány a szelepvezetékben alkalmazott (n, n) léceken fölfekvő (m) csappal van helyettesítve és természetes, hogy ugyanazon célt elérő egyéb eszközök is alkalmazhatók, így pld. egy rúgó, mely a (b) emeltyűt a szelepvezetékhez illetőleg a (c2) tányérhoz állandóan szorítja. A 14. és 15. ábra szerint pld. az (N) tekercsrúgó van alkalmazva, mely a (b) emeltyűt a (c) szeleporsóra szorítja. Ha a (b) emeltyűt az (a) csap körül elforgatjuk, akkor az (i) dudor (1. ábra) (c2) fölfekvési fölületéhez képest csak igen csekély mértékben tolódik el, ennélfogva a szelepvezetékre oldalnyomást alig gyakorol úgy, hogy a vezeték káros kopása meg van gátolva. Az emeltyű és szelepvezeték közötti súrlódás azáltal csökkenthető, hogy az érintkezési fölületeket keményítjük vagy külön keményített betétdarabokat alkalmazunk. Amint a rajzon látható a görbe (d) tolórész a (b) emeltyű végén fekszik és az (f) görgő a szelep nyitása alkalmával a (b) emeltyű (a) csapja felé mozog. Ezen elrendezés több előnnyel bír. A szelepnyitás kezdetén az (f) görgő a (b) emeltyű legkülső részén van. A szelep nyitására eszerint a (b) emeltyűnek egész hossza szolgál, minek folytán az (e) hajtórúdra, illetve emeltyűre csekélyebb mértékű visszlökések gyakoroltatnak, mintha a tolórész az emeltyű középrészének környékén volna elhelyezve. Ez különösen gőzbevezető szelepeknél bír nagy fontossággal, mert ezen szelepek nyitásának kezdetén lép föl a legnagyobb nyomás, mely a regulátor által legyőzendő. A görbe tolórésznek a (b) emeltyű végén való alkalmazása folytán, továbbá ezen tolórészt a szelepvezeték középvonalába vagy ehez közel elhelyezni lehetséges, minek folytán a görgőről a szelepvezetékre való erőátvitel a legrövidebb úton történik. Egy .további előny az, hogy a (b) emeltyű igen kicsire méretezhető, ennélfogva a vezérlő alkatrészek mozgatott tömegei és a gyorsító nyonjások is csekélyek lesznek. A 4, ábra szerint az (i) dudor a keményített (o) acélgolyóval van helyettesítve, mely a hasonlóképen keményített (p, pl) lemezek között foglal helyet. Ezen golyó esetleg egy csapon forgó görgővel is helyettesíthető. Ezen két fölfekvési fölület kicserélése úgy is lehetségessé tehető, hogy az (i) dudor, illetőleg az (o) golyó vagy görgő nem a (b) emeltyűn, hanem a (c2) szelepvezetéken lesz elrendezve. A (b) emeltyű (a) csapja esetleg más elemmel, mint pld. az ismeretes élek által is helyettesíthető. Az 5., 6., 9., 10. ábrák szerint ép úgy, mint az 1. ábra szerint egyenes irányban ide-oda mozgó (e) hajtórúd van alkalmazva. A 9. ábra szerint egy hengernek négy (ql, ql, q2, q2) szelepe egymás mellett van elhelyezve, melyek egy közös (e) hajtórúdon alkalmazott négy darab (f) görgő és a (k) bakokban ágyazott (b) emeltyűk segélyével vezéreltetnek. Az (r) szeíepszekrényen ismert mód szerint megerősített (k) bakok az (s) szekrényt tömítik úgy, hogy a szekrény fölső részében elhelyezett összes vezérlő alkatrészek a gőz káros hatásának nincsenek alávetve. Azon csekély mennyiségű gőz pedig, mely esetleg a (c) szeleporsó hiányos tömítése folytán a vezérlő alkatrészekhez juthat, az (s) szekrényben vagy a (t) födélben elrendezett kis furaton át a szabadba távozik. Ezen négy (k) bakban egyrészt a négy (c) szeleporsd van vezetve, másrészt pedig a (b) emeltyűk (a) csapjuknál fogva vannak ágyazva. Az (e) rúd hengeralakú alsó részénél fogva a (k) bakokban van vezetve és hogy a rúdnak pontos fölfekvését biztosítsuk az (ü) vezetőbak is hasonlóképen van kifúrva. Az (ü) vezetőbak, (v) süveg és (t) födél a vezérlő