50438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfeszültségű gőz túlhevítésére erősen túlhevített kisfeszültségű gőz közvetítésével többszörös expanzióval dolgozó gőzgépeken
— 2 — Ebből a célból pld. az első fokozat fáradt gőzét egy túlhevítőbe vezetjük, melynek hőfoka mintegy 180°, miért is erre a közönséges túlhevítőkben való túlhevités által igen nagy mennyiségű túlhevítő hőt vihetünk át, melyet most már az első fokozat munkát végző gőzének túlhevítésére h'asználuuk föl. Más szóval, az első fokozat a 35 atm. feszültségű, 240°-nál telített munkagőzének túlhevítésére a második fokozat túlhevített munkagőzét használjuk föl, melynek feszültsége csak 10 atm. Ily módon egyetlen közbe eső túlhevítő folyamat segélyével csak egyetlen túlhevítő rendszer alkalmazásával mindkét expanziófokokhoz szükséges gőzt elő lehet állítani, míg egyébként minden expanziófoknál többszörös visszavezetést kellett alkalmazni. Evvel az újítással még az az elvi előny is jár, hogy kisebb feszültségű gőzt könynyebben lehet magasabb fokra túlhevíteni, mint nagyobb feszültségű gőzt, mert a túlhevitési hőfok túllépése nem idézi elő oly könnyen a készülék elpusztulását vagy gőzök diffúzióját. Megemlítendő még az eljárás egy további előnye is, mely abban áll, hogy egyetlen csőrendszerben abszolút biztosan állítunk elő két expanziófokozathoz való gőzt és hogy nem történhetik meg az, mi a régebb eljárásoknál könnyen megtörtént, hogy az egyik fokozat expanziója teljesen elmaradt. Ez a következő megfontolásokból világosan kitűnik: Ha pld. valamely 60 atm. nyomással dolgozó gép fokozatának túlhevített gőzét használnék föl a második fokozat munkát végző gőzének fölhevítésére, akkor a 60 atm. gőznek a közbeeső túlhevítőn való átvezetése után az első fokozat részére túlhevített gőzzel esetleg nem rendelkeznénk. Ha azonban az ellenkező útat követjük, mely eme találmány tárgyát képezi és a második fokozat fáradt gőzét, melynek nyomása 8 atm. (hőmérséklete 170°) mintegy 490°-ra fölhevítjük, ezt pedig a második fokozat 26 atm. nyomású (225° hőmérsékletű) munkagőzének túlhevítésére használjuk, a közbeeső túlhevítőből jövő 8 atm. feszültségű gőz hőmérsékletének elméletileg még mindig 225°-nál nagyobbnak kell lennie, tehát a 8 atm. nyomású gőz 170° telítési hőmérsékletén túl annyira túl van hevítve, hogy azt a harmadik és negyedik expanziófokozatban nehézség nélkül föl lehet használni. Igen természetes, hogy a harmadik fokozat munkát végző gőze helyett a negyedik fokozat munkát végző gőzét is lehet túlhevíteni és a magasabb munkát végző gőzének túlhevítésére használni. A csatolt rajzok alapjan eljárásom több foganatosítási alakját fogom ismertetni. Ez a túlhevitési eljárás úgy dugattyús gépeknél, mint turbináknál alkalmazható. Az 1. ábrán az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés két hengeres, egyszerű kompaund gép esetére látható. A (k) kazánból jövő gőz a (g) csövön egy (b) közbe kapcsolt túlhevítőbe megy, (13. ábra) és itt túlhevül. A túlhevítést a (h) nagy nyomású henger fáradt gőze végzi, mely a (h) nagynyomású hengerből mintegy 3 atm. nyomással lép ki és a (g2) csövön megy az (m) túlhevítőbe, hol a nagynyomású henger 3 atm. nyomású és mintegy 135° hőmérsékletű fáradt gőze mintegy 360°-ra fölhevül és honnan a (g4) csövön megy a (b) túlhevítőbe. Itt a 3 atm. feszültségű és 360° hőmérsékletű gőz a (b2) fűtőkigyót veszi körül, miáltal az ebben lévő 16 atm. feszültségű és 200°-nál telített nagynyomású gőzt pld. 100°-kal 300°-ra túlhevíti. Az ily módon a 3 atm. feszültségű gőz (a nagynyomású henger fáradt gőze) száraz gőzt föltételezve és. a gőz lehülési veszteségeit, továbbá a gőzök fajhőinek különbségeit figyelmen kívül hagyva a (b) túlhevítőben körülbelüi 260°-ra lehűl és az (n) kisnyomású hengerben használható föl (a5) cső), hogy azután a(g6) csövön a kondenzátorba menjen, (gl) a(h) henger bevezetőcsőve. A 2., 3. és 4. ábrán az eljárás alkalmazási módja három fokozatban dolgozó dugattyús gép esetére látható, nevezetesen a 2. ábra a 4. ábra P—Q,