50438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfeszültségű gőz túlhevítésére erősen túlhevített kisfeszültségű gőz közvetítésével többszörös expanzióval dolgozó gőzgépeken
— 3 — a 3. ábra a 4. ábra B—S vonala szerint vett metszete és a 4. ábra fölülnézet. (hl. ml, nl) a nagy-, és közép- és kisnyomású hengerek. A gőz a (k) kazánból túlhevítve a (8—g8) csövön pld. 40 atm, nyomással és 360° hőmérséklettel jön a nagynyomású hengerbe, túlhevítése tehát mintegy 110°, mert telítési hőmérséklete 250°. A gőz a (hl) nagynyomású hengerben 13 atm.-ig expandálódik, mikor 190°-nál íelítve van és túlhevítési hőjét teljesen elveszti. Ez a 13. atm.-ra expandálódott telített gőz a (g9) csövön a közbekapcsolt (h) túlhevítőbe a (glO) csövön az (ml) középnyomású hengerbe vezetjük, ahol a 13 atm. feszültségű gőz 2 5 atm.-ra expandálódik és 127"-nál telítődik. Az (m) középnyomású hengerben expandálódott gőz a (gll) csövön egy füstgázzal fűtött (n) túlhevítőbe vezetjük, hol a (gl2) csőben a 2-5 atm. feszültségű gőzt körülbelül 390°-ra túlhevítjük. Innen a gőz a (gl3) csövön túlhevítve & (b) közbekapcsolt túlhevítőbe megy és az abban lévő és a nagynyomású henger fáradt gőzét vezető csöveket körülveszi, az •ezekben lévő gőzt, mint már említettük, 316°-ra fölhevíti és azután 246° hőmérséklettel a (gl4) csövön a kisnyomású (nl) hengerbe megy, hol teljesen expandálódik és honnan a (glö) csövön kondenzátorba jut. Az 5., 6., 7., 8. és 9. ábrán az eljárás négyhengeres gépnél alkalmazva látható, nevezetesen (1) a nagynyomású, (2) az első, (3) a második középnyomású és (4) a kisnyomású henger. A kazángőz túlhevítve, az <5) csövön áramlik pld. 60 atm. feszültséggel a nagynyomású hengerbe, tehát 275°-nál van telítve és telítési pontja fölött 85°-kal van túlhevítve. Az (5) csövön a gőz az (1) nagynyomású hengerbe jut, itt (26) atm. nyomásig expandálódik, mikor 225°-nál telítve van, a (6) csövön a (b) közbekapcsolt túlhevítőbe megy, hol a gőz 300°-ra túlhevül. Az ekként túlhevített 26 atm. nyomású gőz az első középnyomású (2) hengerben expandálódik és az első középnyomású hengert 170°-nál telítve hagyja el. A (8) csövön egy füstgázos túlhevítőhöz megy, hol 400°-ra túlhevül. A 400°-ra fölhevített, 8 atm. nyomású gőz a (9) csövön tér vissza és a (b) közbekapcsolt túlhevítőben lévő csöveket, melyeken a nagynyomású gőzhenger fáradt gőze megy át körülveszi és a csövekben lévő gőzt 300°-ra túlhevíti. Ily módon a 8 atm. feszültségű gőz körülbelül 3264 -ra lehűl és a gőz a (10) csövön a második (3) középnyomású hengerbe megy, hol tovább expandálódik, még pedig 8 atm.-ról l-75 atm.-ra és még mindig elég túlhevítési hője van ahhoz, hogy a (4) kisnyomású hengerbe való expandálódásánál tetemesebben le ne csapódjék. A kisnyomású hengerben a gőz egész a kondenzátorfeszültségig expandálódik. Ily módon a túlhevítés három hengerre van biztosítva, még pedig 225—60° hőmérséklet esés között egyetlen túlhevítő és aránylag kis, 8 atm. feszültségű gőz használata mellett. A 10—12. ábrán eme túlhevítőrendszer kombinált dugattyús gép és turbina esetére látható. A 10. ábra a 12. ábra Pl—Q1 vonala szerint keresztmetszetét a kisnyomású turbina felé nézve, a 11. ábra a 12. ábra Rl—SÍ vonala szerint vett keresztmetszet és a 12. ábra fölülnézet. (11) a nagynyomású henger, (12) a középnyomású henger és (13) a kisnyomású turbina. A túlhevített gőz a (14) csövön megy a (11) nagynyomású hengerbe és ezt expandálódása után a (15) csövön hagyja el, a£(b) közbe kapcsolttúlhevítőn megy át, ezután túlhevítve a (16) csövön a (12) kisnyomású hengerbe megy, hol tovább expandálódik. Az expandálódott gőz a (17) csövön hagyja el a (12) középnyomású hengert, hogy a füstgázos túlhevítőbe jusson, mely rajzon ábrázolva nincs. Itt a gőz magas hőfokra túlhevül és a (18) csövön a (b) közbekapcsolt túlhevítőhöz megy, hol túlhevítési hőjének egy részét a (11) nagynyomású henger fáradt gőzének adja le, más részét ellenben
