50413. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép nehezen illó hajtóközegek számára

ábrák), melyet miniden második fordulatnál a vezérlőtengely a (34) rúdra helyezett (33) bütyök segélyével nyit A gépbe vezetett petróleum mennyisége a (35) csavar által szabályoztatik. Nyilvánvalóan bármely más szerkezet is használható arra, hogy a petróleumnak a hengerbe való vezetését a kívánt időpontban eszközölje. A szolenoid által működtetett (28) vasmag helyett szilárd testet használhatunk, mely a higanyba merül és melynek mozgatása vagy a motor által hajtott mechanikai vagy elektromos szerkezet útján vagy csak kézzel történik. A motor működése a következő: Ha az egyes részek az 1. ábrán föltüntetett vagyis a szivólöket kezdetének megfelelő helyzetben vannak és a (20) dugattyú lefelé mozog, akkor a (3) szelep gyorsan az 5. ábrában föltüntetett helyzetbe esik. Ebben a pillanatban a (10) nyílás a (12) •csatornán át a külső levegővel jut összeköttetésbe. A (7) szifoncső a kis (8) tartályba merül, a petróleumot szívja és egyidejűleg a (6) dugasz nyílásán át levegő is lép be. Az (5) csőben petróleumemulzió képződik vagyis a petróleum ebben a, csőben igen vékony korongok alakját veszi föl, melyeket vékony légrétegek választalak el egymástól. Az emulzionált petróleumsugarat a (11) nyíláson át belépő levegő kettészakítja úgy, hogy a (3) szelepen át a hengerbe finoman porlasztott petróleum lép be. A (6) dugasz nyílásának megfelelő választásával vagy ennek szabályozásával a petróleum beszívatása a dugattyú egész lökete alatt megy végbe. A szelep mozgása a löket végén a (36) rúgók segélyével (2. ábra) zajtalanná tehető. A dugattyú lefelé való mozgása folytán a (18) fokban keletkezett levegő a lefelé való mozgás végén a (15, 16) nyílásokon át a hengerbe lép, hol az a petróleum gőzével elegyedik, ezt összekeveri, miáltal a tüzelőanyagkeverék teljes egyenletessége biztosítva van. A következő időszakban ez az elegy sűríttetik, majd a (12a) gyújtógyertya által meggyújtatik; a porlasztó kisméretű nyílásainak a gázok magas hőmérséklete által okozott megsérülése nem következhetik be, mivel azok a forró gázok elől meg vannak védve. A gép'munkaszakában és a kipuffogás közben a szelep a gáznyomás hatása alatt zárva marad; szükség esetén meghatározott erejű rúgókat vagy tehermentesített szelepet is használhatunk. A dugattyú lefelé való mozgásának végén a henger alsó nyílásain keresztül levegő lép be és kiűzi a visszamaradt égéstermékeket. Eközben a (23) szivattyú a (24) tartályba petróleumot szorít, melynek feleslege a (21) tartályba folyik vissza, míg a felhasználásra szánt petróleum a (26) szolenoid árama által szabályozott mennyiségben a kis (8) tartályba jut, honnan azt a (7) szifoncső szívja ki. A porlasztó szelepnek a 6. és 7. ábrákban feltüntetett kivitele a következő: A (38) szelep (37) szeleprúdjának közepén a végigmenő (39) furat van kiképezve, melyből alul kis méretű sugárirányú (40) lyukak nyílnak. A szeleprúdra a (41) gyűrű támaszkodik, mely kis méretű (42) nyílásokkal van ellátva, melyek a szelep tengelyével párhuzamosak és számuk a (40) lyukakéval egyenlő úgy, hogy ezekkel szemben a (40) lyukak tengelyének nívójában végződnek. A (37) szeleprúdra a szeleppel koncentrikus (43) hüvely van felcsavarolva, mely a (44) váll által a szelep kilengését határolja és melyben a gyűrűalakú (45) csatorna van kiképezve; ez a csatorna alul a (46) nyílásokkal bír, melyek a szelep nyitott állapotában a szelep fészkének (47) üregével közlekedést létesítenek. A hüvely és a (41) gyűrű között (48) alsó kamra keletkezik, melynek felső részében a (47) kamrával való összeköttetés létesítésére a (49) furatok vannak kiképezve. A (43) hüvely peremére a gyűrűt terhelő (50) rúgó támaszkodik. Az (51) csavaranyák a hüvelyt a (37) szeleprúdhoz kötik. Az egész szelepszei'kezet célszerűen az (52) süveggel van leborítva, miáltal zárt tér keletkezik, melybe az esetleg nyomás alatt álló, az égést tápláló gázok (levegő vagy más gáz) az (53) csövön át belépnek, míg a folyékony tüzelőanyag a kívül levő (55) csappal ellátott (54) csövön át vezettetik be. A süveg ter-