50358. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző pénztár

megakasztják, de szabaddá lesznek a kö­vetkező módon: A (45) záró kilincsek egyikének oldalán (23. és 24. ábra) a (123) pecek nyúlik ki, mely a (124) korong kerületén képezett kivágásban nyugszik; ezen korong egy for­gást végez azalatt, míg a (62) forgattvú kettőt tesz. Mihelyt a (124) korong fo­rogni kezd, a (123) pecek a bevágásból ki­emelkedik és a korong belső karimáján halad el, mimellett fölemeli a (45) záró­­kilincseket, melyek a (44) kereket az egész működés közben szabaddá teszik úgy, hogy a korong minden fennakadás nélkül zé­rusra térhet vissza. A forgattvú forgásá­nak végén a (124) korong bevágása ismé­telten a (123) pecek alá jut és a (45)záró kilincsek a billentyűk érintése alkalmá­val a (44) keréknek visszafelé való for­gását megakadályozzák. Már leírtuk, hogy miként viszi át .min­den egyes hajtó dob a (100, 102) kerékpár segélyével a mozgást a (125) tengelyen elrendezett (101) korongokra a följegy­zendő számjegy értékének megfelelő ér­tékkel és hogy mikép történik a tizes szá­mok továbbítása valamely számegységről a nyomban rákövetkező magasabb szám­egységre. A rajzokon föltüntetett gép öt­jegyű számok feljegyzését teszi lehetővé, vagyis 999,99 koronáig, az összeadó szer­kezet azonban hétjegyű számokat jegyez tol, vagyis 99999,9; koronáig. Tehát két (101) koronggal több van alkalmazva (a két első baloldalt a 25. ábrán), melyeket a hajtó dobok nem közvetlenül működtet­nek. A második egy egységgel előre moz­­gattatik a következő módon: a harmadik (101) korong (115) nyúlványával ellátott kerék közvetlenül a korong jobb fölüle­­ten van elrendezve és a széles (126) fo­gaskereket forgatja, melynek hézagaiba egy másik tíz foggal ellátott (127) kerék kapaszkodik, mely a (102) fogakhoz ha­sonló. Ezen kerék a második (101) korong­gal van összekötve, mely a baloldalán el­rendezett (115) nyúlvány segélyével való minden egyes forgása alkalmával egy tíz foggal ellátott (128) kereket egy foggal előreforgat; ezen (128) kerék a (112) ten­gelyhez van erősítve és egyetlen egy fog­gal biró (129) koronggal van összekötve. Ezen fog minden egyes forgás alkalmával i az első koronggal összekötött másik tíz | foggal biró (127) kerékbe kapaszkodik és ! ezt egy egységgel előreforgatja. Ugyanazon (125) tengelyen, melyen az í összeadó szerkezet (101) korongjai vannak ; megerősítve, a számláló szerkezet (130) 1 korongjai is vannak elrendezve, melyekre ! az (50) tengellyel együtt forgó (131) kar j segélyével mozgást vihetünk át. Minden í egyes forgás alkalmával a (130) kar a tíz ! foggal biró (132) kereket egy foggal előre- 1 forgatja; ez a kerék a (112) tengelyen lazán van elrendezve és a (133) kettős ke­­| rékkel állandó kapcsolatban áll; ezen (133' ! kerék a (125) tengelyen lazán van elren­­, dezve és a számláló szerkezet első (130) ! korongjával van összekötve, mely a 25. ábrán jobboldalt van feltüntetve. Ugyan­ezen (130) korong a (134) koronggal van összekötve, mely nyúlvánnyal van ellátva; ezen nyúlvány minden egyes köriilforgás alkalmával egy, a (112) tengelyen lazán i elrendezett, tíz foggal biró (135) kereket egy foggal előreforgat. Ezen (135) kerék kétszer oly széles, mint a (134) korong és egy, a számláló szerkezet második ko­rongjával összekötött (136) fogaskerékkel | szintén állandó kapcsolatban áll, mely te­­j hát az első korong minden egyes elfor­­; gása alkalmával egy foggal előreforog. I Hasonló módon létesíttetik a harmadik ko­­| rong mozgása is és így tovább. ! A (125) tengelyen elrendezett összes 1 jelző korongok, úgy az összeadó szerkezet j (101) korongjai, valamint a számláló szer­kezet (130) korongjai is egyetlen egy moz­gással egyszerre hozatnak vissza zérusra, a következő módon. A (101) és (130) ko­rongok nincsenek pontosan a (125) ten­gelyre tolva, hanem gyűrűalakú vájattal vannak ellátva, melyben a (125) tenge- i lyen sugárirányban kinyúló és egy vonal­­! bán lévő (137) pec-kek forognak. Másrészt | a (101) és (130) jelző korongokkal össze­­| kötött (102, 103, 136) kerekekből a (125) 10 —

Next

/
Thumbnails
Contents