50294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémfelületek keményítésére
Megjelent 191Q. évi november hó 29-én. MAGY. KIR. SZABADALMI |Bb HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50294. szám. XVI/(1. OSZTÁLY. Eljárás fémfölületek keményítésére. REID JAMES HENRY MÉRNÖK NEWARKBAN. A bejelentés napja 1910 február hó 22 ike. A találmány fémedzőeljárásra vonatko- | zik, amelynek segélyével a fémfölületeket gyorsabban és jobban lehet edzeni, mimellett a fém belseje fokozatosan megy át a lágy magba. A találmány szerinti (eljárás különösen páncéllemezek, sinek és íerekek edzésére alkalmas, mert ezeknél igen kemény fölületet, de lágy magot kívánunk meg, hogy a tárgy mindennemű igénybevételnek jól álljon ellent. Az eddigi páncéllemezgyártásnál az edzés céljából a lemezt rendszerint egy széntartalmú keverékbe ágyazva hevítették, mimellett néha a lemez hátát hűtötték. Az edzendő fölület hevítésére használtak elektromos áramot is. Ezen eljárással a lemez fölülete edződött ugyan, de a lemez belseje változatlan marad úgy, hogy az edzett külső réteg és a lágy mag között alig volt átmenet. A találmány értelmében átmenetet létesítünk a keményített és a lágy réteg között. E célbiól a lemezt vagy egyéb edzendő tárgyat egy az elektromosságot vezető szemcsés anyagba (pl. hámatit, mágnetit, koksz stb.) ágyazzuk, a tárgy fölületére pedig az edző anyagot tartalmazó fürdőt visszük föl. Ekkor a fürdőn, lemezen és ágyazáson keresztül áramot vezetünk. Az ágyazás szemcsés anyaga aránylag nagy ellenállású lévén, a lemez alsó részét fölhevíti és egyúttal kilágyítja, míg a lemez másik oldalán a fürdő edző anyagai, pl. vanádium, wolfram, molybdén stb. a fölülettel egyesülnek és azt edzik. Fürdő alatt általában oly anyagot értünk, mely az edzésre szolgál és mely vagy egymagában vagy oldva vagy gázzal keverve, vagy szilárd anyagokkal keverve fejti ki hatását a fémre. A csatolt rajz 1. ábrája metszetben tüntet föl egy foganatosításra szolgáló szerkezetet, míg a több^ ábrák a készülék más foganatosítási példáit mutatják. Az 1. ábra értelmében az (A) acéllemez a vezetőanyagból, célszerűen fémből való (B) tartányban az (a, b) vánkosok által szabadon van alátámasztva; a vánkosok {nem vezetők. A tartály és a lemez közti ürt a (c) ágyazóanyag tölti ki, mely átbocsátja ugyan az elektromos áramot, de emellett meleget fejleszt és nem ad át szenet a páncéllemeznek. A már korábban (említett anyagok e célra igen alkalmasak, lehet azonban más anyagokat is használni. Az ágyazóanyag a lemez oldalain a lemezman gasságnak csak körülbelül feléig ér, míg a lemez szabad oldalrészei szigetelőanyaga gal védetnek, pl. a kívül mázos (D) chamottefal által. Az (A) acéllemez fölött (E)<