50194. lajstromszámú szabadalom • Újítások két különböző nyomás alatt álló közeget elválasztó tehermentesített szelepeken

mögött a szelep záróhelyzetében alacsonyabb nyomás, uralkodik, mint amilyen az ellenközeg megengedhető legcsekélyebb nyomása, mely ugyanezen helyzetben az átbocsátó szelepet még zárva tartja. Továbbá a szelep úgy van berendezve, hogy a szelep tengelye fekvő helyzetű lehet és a közegnek a vezetékekben való áramlási irányára. keresztben állhat, vagy pedig a szelep tengelye függélyesen és úgy rendezhető el, hogy a szeleptányér a szelep megnyílása alkalmával lefelé essék, míg az eddig ismert, hasonló célú differenciális szelepeknél a tányér mindig fölfelé nyilt. Ez utóbbi elrendezésből következik aztán, hogy a tányér saját súlyának hatása alatt, mindig ismét a záróhelyzetbe törekedett visszaesni úgy, hogy a szelepnek a nyitott helyzetben való tartására okvetlenül valamely rögzítő szerkezetre volt szükség, mely azonban ha a szolgálatot felmondta, szelep visszaesésének és újbóli elzáródásának veszélyét nem tudta megszüntetni.

Ezzel szemben a jelen találmány szerint, ha. a szeleptengely fekvő helyzetben, vagy pedig, mint föntebb említve volt, az eddigi szokással ellenkezőleg, álló helyzetben van elrendezve, akkor a szelepnek a nyitott helyzetben való fogvatartására eddig ; alkalmazott mechanikai segédeszközök teljesen elmaradnak, mivel itt a szelep saját súlyának a megnyitást ellenző hatása ki van küszöbölve.

A találmány szerinti szelepnek egy kiviteli példáját a mellékelt rajz tünteti föl hosszmetszetben.

Az (a) tokban két (b) és (c) szelepfészek van kiképezve, melyek közül a (b) fészek a twok belső terét két részre, úgymint a magasnyomású (d) kamrára és az alacsonynyomású (e) kamrára osztó (fj falban van elrendezve, és pedig oly módon, hogy a szeleptengely a nyomóközeget be- és kibocsátó (g) és (h) csőtoldatokhoz csatlakozó vezetékek tengelyére merőlegesen áll. Az (i) szeleprúd a (k) tehermentesítő szelepet az (1) átbocsátó szeleppel köti össze, mely utóbbi tehát a (b) fészken nyugszik, ha a (k) szelep zárt helyzetben van, vagyis

a (c) fészken ül. Ennélfogva az a két fészek a magasnyomású (d) kamra átellenes oldalain vagy végein van elrendezve.

Az (i) szeleprúd a (k) tehermentesítőj szelep mögött (m) toldattal, az (1) átbo~ csátószelep mögött pedig (n) toldattal van ellátva, mely toldatok a mozgékony ket| tős szelep számára vezető rudak gyanánt ! szolgálnak, és a szeleptok átellenes plda! laiban vagy végeiben a (g) és (h) csőtolj datokra merőlegesen, egy-egy (o), illetve | (p) vezetőkeretben vannak eltolhatóan ; ágyazva.

A (c) szelepfészeknek külső, vagyis a magasnyomású (d) kamrától elforduló oklaj Ián, a szeleptokon belül még egy kis (q)

| meghosszabbító vagy segédtér van kikéj pezve, mely vagy a külső levegővel, vagy ; pedig egy külön erőforrással közlekedik,

! illetve egy ilyen erőforrást tartalmaz, A | szelep zárt helyzetében tehát a (k) teher! mentesítőszelep a magasnyomású (d) kamrát ezen (q) segédkamrától, az (1) átbocsátószelep pedig az (e) ellennyomású kam! rát a magasnyomású (d) kamrától elzárja.

| Ennélfogva az (e) és (q) kamrák a (d)

! kamra kétoldali kiegészítéseit vagy folytatásait alkotják.

A föltüntetett példánál a (q) kamrát a külső levegővel, vagy egy alkalmas erőforrással, mely nyomás alatt gázból, gőzből, vagy folyadékból állhat, az (r) nyílás és az ehhez csatlakozó (a) csővezeték köti össze.

Gyakorlati okokból úgy az (e) ellennyomású. kamra, mint a (q) segédkamra is egy-egy (t), illetve (u) karima segélyével van kifelé elzárva, mely karimák középen a szelepek (m) és (n) vezetőrúdjainak föl| vételére szolgáló üreges (v), illetve (w) nyúlványokkal bírnak, míg az (m, n) rúnák már említett (o, p) vezetőkerekei, mint a rajz mutatja, célszerűen a (t) és (u) karimák, valamint az ezekhez tartozó és az (a) szeleptok nyitott végein kiképezett ellenkarimák között foglalnak helyet.

Ha a (k) tehermentesített szelep mögötti (q) kamra a külső levegővel áll öszszeköttetésben úgy, hogy légköri levegő-