49843. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés visszalökés fékkel fölszerelt vagy föl nem szerelt előrefutó csővel bíró lövegekhez a töltet önműködő föllobbantásának kimaradása esetére

ban és a cső a tüzelő álláson túl halad, a cső alkalmas szerkezetek szegélyével vagy önműködően növeli a fék ellenállást vagy egy, kizárólag a lövegtalpon vagy a csövön alkalmazott és megfelelő ellenállással ellátott féket indít működésnek. Az 1 — 4. ábra egy folyadékfékkel fölszerelt előrefutó csőpel bíró löveget mutat be, az 1. ábra a fölső lövegtalp hosszmetszete, ahol a cső töltésre és irányzásra kész helyzetében vau. A 2. ábra metszet az 1. ábra (2—2) vonala szerint, a 3. és 4. ábra két keresztmetszet nagyobb léptekben. Az (A) cső (a) vezetőpofáival a fölső (B lövegtalp (b—bl) vezetőlécen csúszik. A (C) fékhengert mellső végén az (a) csőtoldat a csővel forgathatóan de el nem tolhathatóan köti össze. A (Cl) csapszög a (c) dugattyurúdat a fölső lövegtalppal köti össze. A (D akkumulátorrúgó hátsó végével a fölső lövegtalp (bl) záródarabjára, mellső végéve pedig a fékhenger (c2) gyűrűjére támaszkodik. A folyadékfélék a (z) huzagokkal ellátott (C) fékhengerből és két dugattyúkorongból alkotott dugattyúból áll. Az egyik (E) dugattyúkorong a (c) dugattyúrúddal egy darabból van, míg a mellső (P) dugattyúkorong a (c) dugattyúrúdon foroghat és két kiugrás segélyével a fékhenger (n n) hornyaiban cszúszhat. Mindkét korongnak egyenlő sektoralakú (f) kivágásai vannak (3. ábra). A fölső lövegtalp mellső (b2) záródarabján (1. és 2. ábra) egy táskaszerű kivágásban a (G) állítógyűrű van a (g) állítóemelőve együtt (3. ós 4. ábra). Az állitógyűrű eltolódását a (b2) záródarab akadályozza meg, a fékhenger tengelyirányú (c3) hornyába fogódzó kiugrással való összeköttetése folytán pedig a fékhengerrel együtt foroghat A cső mellső vezetékpofáján a görbe szerint kiképezett (J) támasztófölület van. Ha a löveg szabályosan működik a cső (s) előrefutási útjának végén a töltet föllobbanása önműködően következik be és a cső a rúgó egyidejű megfeszítésemellett eredeti helyzetébe (l. ábra) tér vissza. Ha azonban a fölobbantás a kellő időben nem történik meg, a cső tovább halad előre és mikor a következő (sl) útszakaszt megtette, a (J) támasztófölület a (g) állítóemelővel érintkezésbe jut és ez az emelő ennek következtében (w) szöggel (2. ábra) fordul el. Ennek következtében a mellső (F) dugattyukorong is ugyanakkora (w) szöggel fordul el és a sektorszerű (f) átbocsátó nyílásokat annyira eltakarja, hogy a folyadék már csak a (z) huzagokban hatolhat át. Ha a töltet késleltetve lobban föl, vagy az elcsattantás kézzel történik, az ellenállás oly nagy, hogy mire a cső a töltő és irányzó . állásába (1. ábra) visszatér, eleven erejét már elvesztette. Az erősebb fékezés tehát már akkor kezdődik meg mikor az (sl) útat megtette úgy, hogy a fék egyidejűleg megállító fék gyanánt is szolgálhat. Az itt tárgyalt fék rendes körülmények között bizonyos nagyságú fékezési ellenállást akarunk elérni, a dugatyúruddal ellenkező oldalon csupán egysz elepcsapó alkalma zása szükséges, amely csapó az előrefutásnál kinyílik, a hátrafutásnál ellenben bezáródik és amelynek oly méretei vannak, hogy a dugattyúkorongok keresztmetszetének csak bizonyos részét szabadítja föl. Miután a cső töltő és irányzó állásába ismét visszatért, a (g) állítóemelő eredeti helyzetébe kézzel viszafordítandó. Az elrendezés azonban olyan is lehet, hogy mikor a cső a töltő és irányzó állásába visszatér, az állítóemelő (w) szöggel önműködően forduljon vissza. Az'5—7 ábra súrlódási fékkel ellátott előrefutócsővel bíró löveget mutat be. Az 5. ábra a fölső lövegtalp hosszmetszete, a 6. és 7. ábra metszetek az 5. ábra (6—6) és (7—7) vonalai szerint. Az (A csőnek a fölső (B) lövegtalpon és a rúgós (D) előretolónak a fölső lövegtalpon való elrendezése hasonló, mint az előbb leírt lövegnél. Az üreges (C) dugattyúrúd az (al) csőtoldattal van összekötve, és a dugattyúrúd a (c) gyűrűjére a rúgós (D) előretoló mellső vége támaszkodik. A fölső lövegtalp mellső (b2) záródarabján egy táskaalakú kivágásban (5. és 6. ábra) egy ollóalakúan kiképezett (E) fékpofapár