49799. lajstromszámú szabadalom • Engedékeny csőkötés

Megjelent 1910. évi szeptember lió 39-én. SZABADALMI ^^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49799. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Engedékeny csőkötés. KOENIG JOHANN IGAZGATÓ RIGÁBAN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 7-ike. Jelen találmány tárgya engedékeny cső- | kötés (csővezeték) számára való tömítő- i szelence vagy csuklós cső; a találmányié- ' nyegében oly berendezésekből áll, melyek segélyével elkerülhető az, hogy az egymással engedékenyen kapcsolt részek a csővezeték fölmelegedésénél egymáshoz feszüljenek. Ezen engedékeny csőkötések pl. csőtömítő szelencék számára jelenleg ugyanszüljenek. Ezen engedékeny csőkötések például cső tömítő szelencék számára jelenleg ugyanazon lágy tömítéseket használják, melyeket dugattyúrudakhoz és szivattyúk plungeréhez alkalmaznak. A tömítésnek azonban a két esetben egymástól jelentékenyen különböző föltételeket kell kielégítenie. A dugattyúrudak ésszivattyúplungerek ugyanis állandóan gyors egymásutánban egymásra következő mozgásokat végeznek és a tömítést gyorsan eV koptatják, amiért is a tömítéseknek meghúzhatóknak kell leríni. Hogy a tömítést ne kelljen sokszor megújítani, hanem az erős kopás esetén gyakori utánahúzást engedjen meg, lehetőleg nagy térfogattal kell bírnia. A nagy térfogat azonban szükségessé teszi azt, hogy a tömítőanyag rugalmas legyen, mivel különben a tömítőanyag belsejében különböző nyomások uralkodnak és a tömítés megbízhatatlanná válik. A tömítő anyag rugalmassága azért :is kívánatos, mert a plunger gyorsabban melegszik föl, mint a tömítő anyagot kívülről körülfogó tömítő szelencenyak. A tömítőanyagot tehát a gyorsabban kiterjedő plunger összeszorítja, miért is annak kissé engedékenynek kell lenni, hogy benne túlságosan nagy nyomások föl ne lépjenek. A rugalmasság létesítésére alkalmas anyagoknak azonban az a hátránya, hogy már 180° C.-nyi és magasabb hőmérsékletnél annyira megváltoznak, hogy a tömítőanyag megkeményedik és a plungerhez hozzásül, miáltal nagy súrlódás és tömítetlenségek lépnek föl. Ezen hátránnyal dugattyúrudaknál azon kedvező körülmény áll szemben, hogy a rúd gyors mozgása folytán a tömítőanyag sima lesz, a két rész egymáshoz képest bejár és a súrlódás túlságos megnövekedése ki van zárva. Ezzel szemben csőtömítő szelencéknél figyelembe veendő az, hogy azok mindenkor csak egyetlen egy odavissza való mozgást végeznek. Ezen egyetlen mozgás is nagyon ritkán történik; nappali üzemnél regggel az egyik irányban, este az ellenkező irányban. Szakadatlan nappali és éjjeli üzemnél a gőz bevezetésénél és az üzem