49763. lajstromszámú szabadalom • Kombinált lejtős csöves meredek csöves kazán

megfelelő kiképezéae által arról is gondoskodhatunk, hogy a külső és belső meredek csövek kiváltása legegyszerűbben eme tér felé történhessen. További lényeges kiképezési módja a találmány tárgyát képező kombinált lejtős cső meredek csőkazán alapgondolata abban a tekintetben, hogy a túlhevítő különleges módon van elrendezve, nevezetesen a füsthuzatban, illetve a lejtős csövek és meredekcsőrendszer, illetve meredek csőrendszerek között lévő térben. Eme kazánkombinációnál aránylag igen nagy túlhevítő fölületet igen célszerűen lehet akként elrendezni, hogy ez külön teret igénybe ne vegyen, mert a túlhevítő a lejtős és meredek csövek között lévő egyébként ki nem használható teret ertékesíti a túlhevítő elhelyezésére. A túlhevítő ezenkívül előnyösen akként képezhető ki, hogy a túlhevítőt szektorszerűen az egyik fölső gyűjtő körülfogására alkalmazzuk. Ekkor az egyes túlhevítő csöveket könnyen lehet kiváltani, mi az állandó üzem szempontjából fontos. A föntebb jelzett újításokkal szoros kapcsolatban áll a vízvezetés különleges módja, mely az ily kombinált kazánoknál igen fontos, hogy az egyes különböző módon fűtött csövekben a vízvezetés megfelelő célszerű módon történjék. Eme vízvezetésnek megfelelően a találmány tárgyát képező új füstgázvezetés is alkalmazva van, mint azt a következőkben a rajzok alapján fogjuk ismertetni. Általánosságban megjegyezzük, hogy a gyengén fűtött meredek csöveknél a vízkeringést is megosztjuk épúgy, amint a füstgázokat is hosszanti irányban (a fölső kazán tengelye irányában) vezetjük a külső meredek csöveknél. A csatolt rajz 1. ábráján a kombinált lejtőscsöves- meredekcsöves kazán oly foganatosításí alakjának a 2. ábra A, B, C, D vonala szerint vett) keresztmetszete látható, melynél a meredekcsövek a lejtőscsövek mellett külön füsthuzatokban vannak elrendezve, a 2. ábra ugyanennek a kazánnak hosszmetszete az 1. ábra E, F, G, H vonala szerint. Az (1) főfölső kazánnal a (3) lejtős csőnyaláb fölső (2) vízkamarája közvetve vagy közvetlenül van kapcsolva, míg a hátsó (4) vízkamara (5) csőcsonkok vagy lejtős csövek útján van vele összekötve. Az (1) főfölső kazáu egyik vagy mindkét oldalán a (6) mellékfölső kazánok vannak elrendelve, a (6) mellékfölső kazánokat a (7) meredek csőnyaláb köti össze a (9) alsókazánokkal. A főfölső kazánt a mellékfölsőkazánokkal a (8) csőcsonkok kötik össze. A (10) tüzelés alatt lefelé zárt (11) hamuakna van elrendezve, és a hamuakna alatt az oldalt a (7) meredek csőnyalábok által határolt (12) tér van kiképezve, melyet a meredek csövek füsthuzataitól a behelyezhető vagy eltolható (13) falak választanak el. Ez a tér akként van méretezve, hogy a (7) meredek csőnyaláb csöveit az illető (13) fal eltávolítása után a (12) térbe behúzhassuk és a rostély előtt lévő (14) nyíláson a kazánházba húzhassuk. A lejtős csövek és meredek csörek között lévő térben a (15) túlhevítő van elhelyezve. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a lejtős csőnyalábok és fölső kazán között fekvő, egyébként ki nem használható teret a túlhevítő elhelyezésére hasznosítjuk és hogy igen nagy túlhevítő fölületet lehet ebben a térben elhelyezni anélkül, hogy evvel az egész telep térigénye növekednék. A fűtést a következő módon végezzük. A (10) rostélyról fölemelkedő füstgázok először a (3) lejtős csövek között mennek át, azután a túlhevítőt érik és a tüzelőteret oldalt határoló (17) falak (16) nyílásain a meredek csönyalábokat érik, melyeken a 2. ábrán látható * p X nyíl irányában hatolnak át. Ezen az ábrán az is látható, hogy a befalazás célszerű kiképezése következtében a rostély hátsó végét az (58) nyílásokon át meg lehet tekinteni. A rostély hátsó végét az (59) nyílásokon át lehet megközelíteni. Az oldalt alkalmazott meredek csőnyalábok a lejtős csönyalábokat oldalt egész hosszukon körülfoghatjuk, de hátra vagy