49763. lajstromszámú szabadalom • Kombinált lejtős csöves meredek csöves kazán

— 2 — •előre még eme csöveken túl is nyúlhatnak. A túlhevítő, a tűzvezetés és a meredek csőnyaláb fölső kazánjának elrendezése tekintetében módosított elrendezés látható a 3. ábrán az 1. ábrán kitüntetett É, F, G, H metszésvonalnak megfelelő keresztmetszetben. A (19) meredek csőnyaláb (20) fölső kazánja a lejtős csőkazán mögött fekszik. A (21) alsó kazán ismert módon (föl nem tüntetett átfolyócső vagy hasonló segélyével, a lejtős csőnyaláb (1) kazánjával van összekötve. A meredek csőnyalábnak különálló (21) alsó kazánja van. A tüzelés alatt itt is van egy kicserélésére szolgáló (12) tér, amelyben a (19) meredek csőnyaláb csövei kicserélhetők. A (25) túlhevítő, amelyet a 6. ábra a 3. ábra K, L vonalának megfelelő keresztmetszetben mutat, itt az (1) főkazánt fogja körül. A tűzvezetés igen egyszerű, a füstgázok először a (3) lejtÓ3 csőnyalábot fűtik, azután a (25) túlhevítőt és egész szélességében a meredek csőnyalábot. A 4. ábra a kazánelrendezés további módosítása a 3. ábrához, hasonló keresztmetszetben. Egy (28) irányítófalnak a (19) meredek csőnyalábba való beiktatása és a fölső és alsó víztérnek a (29) és (30) válaszfalak segélyével a (20) és (21) vízkamarában való szétválasztása következtében a hátsó (19) meredek csőnyalábban két külön vízkeringós jöhet létre, a két (20) és (21) rekeszt vízvezető lejtős csövek kötik egymással Ö3sze. (A lejtőscsövek a rajzon nem láthatók.) Az 5. ábra az elrendezés még egy módosítását mutatja az (E,F, G, H metszésvonalak szerint, való keresztmetszetben. (1. 1, 2. ábra.) E kazánnál a tűzelőteret oldalról nem határolja falazat, hanem az oldalas (7) meredek csőnyalábok elé a tüzelőtérben még külön ugyanazon (6) fölsőkazánhoz csatolt <23) csövek vannak iktatva, amelyek a lángok kisugárzását használják föl gőzfejlesztésre. A meredek csőnyalábok tehát (23) tűz által besugárzott és (7) füstgázok által érintett meredek cső nyalábokra oszlanak, amelyek a (17) fal választ el egymástól. E (23) csövek külön alsó (24) vízkamarákba torkolnak, hogy a külső, gyengébben fűtött meredekcsövektől függetlenül terjedhessenek ki, nagy igénybevételük miatt pedig a (7) meredekcsőnyalábnak csak a füstgázok által fűtött csöveinél rövidebbek. E belső, rövidebb (23) csőnyalábok nagy igénybevételük miatt előnyösen a tüzelésen kívül lévő külön (39) esőcsövekkel vannak kombinálva (1. a 8. ábrát). A kicserélésre szolgáló (12) tér elrendezése ugyanaz, mint az 1. és 2. ábrán látható és a rövid (23) meredek csőnyaláb csövei is alsó (24) vízkamarájukon át húzhatók ki e térbe. A következőkben még a túlhevítők szerkezetét írjuk le, amint azok a 3., 5., 6. ábrákon láthatók. A (25) túlhevítő csövei körívalakúan vannak az (1) főfölső kazán alsó része körül elrendezve. Emellett e csövek, amint az 5. ábra mutatja, két ugyanazon az oldalon lévő (26) gőzkamarához visszatérő csövek gyanánt csatolhatok. Kicserélésük úgy eszközölhető, hogy a fölső kazán másik oldalán lévő (27) födél eltávolítása után a (2ö) túlhevítő csöveit a fölső kazán körül fölfelé vezetjük, vagy pedig hogy e csövek a fölső kazán mindkét oldalán elrendezett gőzbevezető és kibocsátó kamarákba torkolnak. A túlhevítő ez elrendezésének az az előnye, hogy a csövek kicserélésénél sem a kazán mellett, sem mögötte, sem előtte sincs szükség térségre. Ennélfogva ily túlhevítőkkel fölszerelt, az itt tárgyalt rendszerhez tartozó kazánok közvetlenül egymás mellett, vagy mögött állíthatók föl. E kazánok mindegyikének oly vízvezetése van, hogy a vízkeringés az egyes, különböző, erősen fűtött csőnyalábokban önálló és önmagába visszatérő, a füstgázvezetés és vízvezetés pedig oly kapcsolatban van egymással, hogy a tápvíz fokozatosan erősebben fűtött vízkeringésbe jut és sohase tér egy erősebben fűtött vízkeringésből egy gyöngébben fűtött vízkeringésbe vissza. Most már a füstgázok és a víz vezetésének a kapcsolatát tárgyaljuk egy oly lejtőscsöves-meredekcsöves kazánnál, amelynek belső meredek csőnyalábjai a tüzelőtér olda-