49539. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós és légnemű testek mozgatására szolgáló lapát

Megjelent 1910. évi augusztus hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49539. szám. V/e/l. OSZTÁLYCsöppfolyós és légnemű testek mozgatására szolgáló lapát. LOSSINSZY IMRE OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 38042. sz. törzsszabadalomboz. A bejelentés napja 1909 szeptember hó 4-ike. A találmány tárgya a 38042. számú szabadalomra vonatkozik, amelyben oly lapátfölület van védelem alá helyezve, amely két lényegében különböző szerkesztésű részből áll. A lapátfölület első része — mely a leíró alkotó egyik, (a) pontijának egy, a tengelyre merőleges síkban fekvő félkörön, másik, (b) pontjának a tengely mentén való tovamozgatása által keletkezik — végeredményben egy konoidális fölületet alkot, mely a (b) pontok útja mentén egy meghatározott darabon a tengellyel függ össze s melynek utolsó alkotójához teljesen átmenetesen a fölület második része csatlakozik. A fölület második része — mely a (b) pontnak a tengelyen való rögzítése és az (a) pontnak egy ívben való továbbmozgatása által keletkezik — egy körcikkszerű fölületet képez, mely egy pontban, a rögzítve tartott (b) pontban függ össze a tengellyel. A lapátfölülettel végzett kísérletek azt mutatták, hogy az elért eredmény elsősorban a lapátfölület ezen utóbbi körcikkszerű részének tulajdonítandó s az előbbi, konoidális fölületnek főképen csak az a szerepe van, hogy a lapátfölületnek hajtócsavarként vagy szállítótestként való kiképzésénél a körcikkszerű résznek, mely különben csak egy ponton függne össze a tengellyel, a tengelyhez egy meghatározott darabon való csatlakozását tegye lehetővé. A kísérletek továbbá azt igazolták, hogy a legjobb eredmény akkor állott elő, ha a körcikkszerű rész sík fölületet alkotott. A kísérletek szerint a törzsszabadalomban leírt alaktól, amelynél a körcikkszerű résznek a tengelyre merőleges síkra való vetületében ,mért kiterjedése 90°, ill. az egész fölület kiterjedésének fele, el kellett térni és a lapátfölületből alkotott haj tócsavar, ill. szállí tótest fordulatszáma, a körcikkszerű résznek a tengelyhez való hajlásiszöge és a mozgatott közeg anyagi minősége szerint a körcikkszerű rész kiterjedését 90°-nál, ill. az egész fölület kiterjedésének felénél nagyobbra, ill. kisebbre kellett megszabni. A konoidális rész — ámbár főszerepe a körcikkszerű íésznek a tengelyhez való csatlakoztatásában áll — szintén résztvesz a közeg mozgatásában s így ezen rész kiképzésére is megfelelő gond fordítandó. A törzsszabadalomtól eltérőleg, az ott leírt konoidális rész helyett e jelen talál-