49539. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós és légnemű testek mozgatására szolgáló lapát

_ 2 -rnánynál a körcikkszeiű résznek a tengelyhez való hozzákötésére csavarfölületet alkalmazunk, mely a mellékelt rajzban két kiviteli alakban van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik kiviteli alak elölnézete, ,a 2. ábra ugyanannak fölülnézete, a 3. ábra oldalnézete, a 4. ábra pedig1

távlati képe, míg az 5. ábra e távlati képnek egy vízszintes síkkal elmetszett részét mutatja, ,a 6. ábra a másik kiviteli alak távlati képe, míg a J 7. ábra e távlati képnek egy vízszintes | síkkal elmetszett része. A lapátfölületet egy a—b alkotó írja le, melynek (b) pontja a tengely mentén, (a) pontja 'a fölület külső részét határoló vezérvonalak mentén mozog tova. Az (a) pont egymásra következő helyzetei: 0, 1, 2, 3 16-tal, á (b) pontéi Ox, lx, 2x, 3x 16x-el vannak jelölve. Az 1—3., valamint a 4. és 6. ábrában a szerkesztés világos föltüntetése végett, a fölületnek a tengelytől egy, azzal egytengelyű hengerfölületig terjedő része van föltüntetve. A körcikkszerű rész, mely a (b) pontnak a tengelyben való rögzítése és az (a) pontnak az 0—8 helyzeteken való átvezetése által keletkezik, a jelen találmány érteimébei} sík fölületet alkot, ami legvilá^ gosabban á 3. ábrában mutatkozik, ahol az egész sík fölület vetületben egyenes vonalnak látszik. A körcikkszerű síkfölületnek a hengerpaláston fekvő külső széle az alaprajzban negyedkörnek, az 1. ábrabeli elölnézetben hegyedellipszisnek látszik. A 'körcikkszerű síkfölülethez a jelen találmány értelmében egy csavarfölület és pedig torzcsavarfölület csatlakozik, melynek egyik vezérvonala a tengely, másik vezérvonala jegy, a hengerpaláston fekvő, a síkrész elliptikus határvonalához csatlakozó csavarvonal. A csavarfölület úgy keletkezik, jhogy a leíró alkotó (a) pontja egymásután á csavarvonal 8—16 pontjai, (b) pontja pedig ugyanekkor a tengely 8x-—16x pontjai mentén halad fölfelé. Az 1—5. ábrában föl tüntetett kiviteli ' alaknál az (a) és (b) pont tengelyirányban egyenlő 'ftíértékben halad fölfelé, aminek következtében a leíró alkotónak a tengellyel képezett szöge minden helyzetben ugyanaz. , A 6—7. ábra szerinti kivitelnél az (a) és (b) pontok tengelyirányú emelkedése pem egyenlő, hanem a (b) ponté kétszerakkora, mint sra (a) ponté. Míg a (b) pont (8x)-ből (16x)-be jut, a (8x—16x) darabbal emelkedett, ugyanekkor pedig az (a) pont (8)-ból (16)-ba jut és tengelyirányban csupán félannyira emelkedik, A leírt lapátfölületnél, minthogy a hengerpaláston fekvő elliptikus ív és a csavarvonal nem megy át egymásba törés nélkül, p, fölületen magán is a (8—8x) alkotó mentén törés lesz, ami a fölület gyakorlati alkalmazásánál hátrányos. A törést azonban elkerülhetjük, ha az elliptikus ív és a csavarvonal közé egy, a 4. ábrában pontozva rajzolt, kellő átmenetet biztosító (c) ívet iktatunk be. A találmány lényegének érintése nélkül a csavarfölület vezérvonalául szolgáló csavarvonalat egy más, a 4. ábrában ugyancsak pontozottan föltüntetett, a hengerpaláston való körülhúzódása közben fokozatosan — bár nem szigorúan a csavarvonal törvényei szerint — emelkedő (d) görbével is helyettesíthetjük, mely közvetlenül az elliptikus ív átmenetes folytatását képezr heti. A lapátfölületet a körcikkszerű rész külső határvonalának (8) végpontján átmenő s a tengelyre merőleges A—B síkkal metszve, az ezen sík fölött lévő részt a fölület gyakorlati alkalmazásánál elhagyjuk, ami által az 5. és 7. ábrában föltüntetett alakok keletkeznek. A leírt kiviteli alakoknál a körcikkszerű rész — tengelyre való vetületben mérve — az egész, 180°-ra kiterjedő fölület felére, azaz 90°-ra terjed ki. A találmány értelmében azonban a körcikkszerű rész kiterjedése az egész fölület kiterjedésének felénél nagyobb, vagy kisebb is lehet, ami a lsipátfölületből alkotott hajtócsavar, ,ill. szállítótest fordulatszámától, a körcikk-