49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
sugár a (11) prizmának bebocsátó fölü'etét a (17b) pontban találja, nem pedig a (17d) pontban, melyben a (17) sugárnak meghoszsz&bbítása a (11) prizmának bebocsátó fölületét metszi. A (17b)-nél bejutó fénysugár a (17e) pontban hagyja el a (12) prizmának kibocsátó fölületét, mely pont képe a (9) szemlencsének. optikai terében (15. ábra) a vízszintes átmérő baloldali végén válik láthatóvá. Ha már most a két (16, 20) prizmát (14. ábra) ugyanazon (d) szöggel (15. ábra), de ellenkező irányban elforgatjuk, akkor a (17e) kép a (16) prizma elforgatása folytán a (17b) pont felé, a (20) prizma elforgatása folytán pedig a (17c) pont felé igyekszik haladni úgy, hogy végeredményben a kép a (17e) ponttól a (17r) pont felé mozog. A kép ezen eltolódásának mértéke megegyezik az (a) szögconiusának csökkenésével, mely a szögnek a zéróval <«) ra való növekedése közben áll be. Ez a körülmény indokolja az optikai mérőkészüléknek említett elnevezését. Világos már most, hogy ha a leírt mikrométer prizmát azonos szöggel, de ellenkező irányban elforgatjuk, akkor a (14e) kép (9. ábra eltolódik, míg csak az a (13e) kép irányába nem jut, amikor is a 8. ábrában föltüntetett födő helyzet jön létre. Világos továbbá, hogy az (a) szög (15. ábra) alapján, azaz a két prizma említett elállításának mértéke alapján a megfigyelt tárgy távolságát kiszámíthatjuk, ha csak a műszer alapvonalának hosszát, a (16, 20) prizmák {13. ábra) törő szögét, a prizmák anyagának fénytörési mutatóját, továbbá a gyújtópontsík távolságát ismerjük. Magától értetődik, hogy a gyakorlatban a megfigyelt tárgy távolságának megállapítására a bonyolult számítások helyett léptékeket használunk, melyek lehetővé teszik, hogy azt a távolságot, melyet a prizmák elállításának mértéke megad közvetlenül leolvashassuk. E célnak megfelelően a mikrometert sokféleképpen lehet foganatosítani ; egy ily foganatosítási alakot láttatnak a 16. és 17. ábrák, ahol is a (16, 20) prizmák, melyek célszerűen akroraatikusak, a (22, 23) dobokba vannak foglalva, melyek a (26) alaplemezzel szilárdan összekötött (24, 25) tartókban forgathatóan vannak elrendezve. A doboknak egyenlő mértékű, de ellenkező irányú elforgathatása céljából a (26) alaplemeznek a két (26a, 26b) részből álló toldatában a (27) fogaskerék (17. ábra) van forgathatóan ágyazva, melynek tengelye, külső végén, a recézett (28) gombbal van ellátva és mely a (26a, 26b) részekben külön-külön elforgatható (29, 30) fogaskerekekkel kapcsolódik. Ezen fogaskerekek a (31), illetve (32) kúpkerékkel vannak összekötve, melyek a (22, 23) dobok oldalain elrendezett (33,34) kúpos fogkoszorúkkal kapcsolódnak. Mindegyik dob palástja egy léptékkel van ellátva, melynek terjedelme megfelel azon legnagyobb forgási szögnek, mellyel mindegyik (16, 20) prizmát megfelelően el lehet forgatni és mely a gyakorlati tapasztalatok szerint kbl. 100°-kal egyenlő. E léptékek a 18—21. ábrákban síkba fejtve, különböző állásokba vannak föltüntetve. Az egyik dob palástjának azon helye, ahol a lépték végződik, azaz (12)-nél (18. ábra), valamint a máaik dob palástjának azon helye, hol a lépték kezdődik és mely ugyancsak a (12) számjeggyel van ellátva, nyíllal vagy hasonló jelzéssel külön meg van jelölve. A léptékek megfigyelésére a (26) alaplemeznek (16. ábra) (35) áttörése szolgál (a (18—21. ábrákban szakadozott vonalakkal föltüntetve). Ezen áttörésnek a léptékek irányában mért nagysága az egyes léptékek terjedelmének majdnem felével egyenlő. Ha már most a két dobot a 19. ábrában föltüntetett helyzetbe forgatjuk, akkor a (35) áttörésen át csak a (22) dobnak mutatóját láthatjuk meg, mely ezen helyzet leolvasására szolgál; e leolvasásnak a (8) számjegy felel meg. Ha ellenben a (22, 23) dobokat oly mértékben forgatjuk el, mely a legnagyobb elforgatás felének felel meg, akkor a két mutató egymással szemben fekszik (20. ábra). Ha a dobokat még tovább forgatjuk (21. ábra), akkor a (22) dobnak mutatója az áttörést elhagyja és a leolvasás a (23) dob mutatója segélyével történik; a leolvasás eredménye a (16) számjegy.
