49503. lajstromszámú szabadalom • Írógép

A dobnak a sorközöknek megfelelő beállítására a dob a (111) kilineskereket hordja (17., 19., 20. ábra) s emellett két végén a szokásos (112) gombbal bír. A kocsikeret fölnyúló (113) részének (114, 114a) állványába a (115) emelő van ágyazva, mely a (116) fogantyúval bír. A (115) emelő csapját a (117) pecek képezi, mely keresztül megy a (114, 114a) részeken és az emelőn; a (114a) rész és a (115) emelő egyik (118) karja közé a (119) rúgó van iktatva. A (115) emelő (120) karja a (114a) részt megkerülve a kilincskerék felé nyúlik, míg (119) karja a (114) rész belső oldalához fekszik. A (120) ks,r (121) orra a (115) emelőnek a (113) kocsirész felé való szorításakor összefog a kilincskerékkel és a dobot elfordítja. A kocsi külsején csáposán ágyazott (122) ütköző emelő (10., 11. és 21. ábrák), a (123, 124) kiugrásokkal van ellátva. A (115) emelő lemozgásakor ezen (123, 124) kiugrások egyikébe ütközik. Ha a (122) emelőt oly helyzetbe hozzuk, hogy (124) kiugrása kerül szembe a (115) emelővel, akkor a dob csak egy kis darabbal fordítható el, míg ha a (123) kiugrás van működő helyzetben, akkor a dob nagyobb szöggel fordítható el. A (120) és (115) emelők ilyen összeműködése teljesen kizárja még gyors működtetéskor is a dob túlfordítását; a (122) emelőt (124a) rugalmas gombja vagy hasonló révén rögzíthetjük bármelyik helyzetében, minthogy e gomb a keret megfelelő mélyedéseibe foghat. A kocsi mozgatása és kiszabadítása különböző képen eszközölhető. A szöktető szerkezet (89) kapcsoló része (14. ábra) a (71) fogaskereket hordó hüvelyeD eltolódhat, de vele és a fogaskerékkel együtt forog. A (89) kapcsolórész (125) karimája alá a (46) állványrészben vezetett (127) szán (126) karja fog; a (89) kapcsolórészt rendszerint a (127a) rúgó szorítja a (88) kapcsolórészhez. A (127) szán (128) nyúlványa a vízszintesen mozgó (129) rúddal működik össze, mely a kocsi hátlapján nyúlik végig (14. és 19. ábra) és kocsikeret réseiben vezettetik; e rudat a (130) rúgó (17. ábra) egy irányban szorítja; ha e rudat a rúgó ellenére ujjal vagy egyébként befelé szorítjuk, akkor (131) ferde éle folytán (19. ábra) a (127) szánt megemeli, minthogy maga is emelkedik; a szán emelése folytán a (89) kapcsolórész kikapcsolódik a másik részből úgy, hogy a kocsi a szöktetőtől függetlenül mozoghat ekkor előre: a kocsi hátrahúzását a (89) kapcsoló működő helyzetben is megengedi. A dob (111) kilincskerekének fogai közé rendesen a (134) rúgó hatása alatt álló (133) emelőre szerelt (132) görgő fog (17. és 21. ábra). Ezen emelő (135) fölső vége lényegileg U-alakú és a (137) emelő (136) karjával működik össze úgy, hogy a (137) emelő elfordítása által a görgőt a fogak közül kiemelhetjük, oly célból, hogy a dobot szabadon forgathassuk. A (111) kilincskerék fogai elég nagyok arra, hogy a (121) kilincs biztosan fogjon közéjök, emellett azonban oly méretűek, hogy a dobnak kézzel való elfordítása által a sorok helyzetét a dobon megváltoztathassuk és ezáltal úgyszólván az egész dobfölületet egyenletesen vehessük igénybe. A kocsi különböző magasságokba emelhető, hogy a betűkarok betűinek bármelyiké szemben találhassa a dobot. A kocsinak a megfelelő magasságokba való emelésére két megemelő kar szolgál. A (139) megemelőkar (11. ábra) a számok írásakor működtetendő és e kocsiágyat a kocsival ós dobbal együtt emeli meg és támasztja alá. A (139) kar a szokásos billentyűfejjel bír és a'? (140) lengő haránttengelyhez van erősítve, amely a gépállvány oldalaiban van ágyazva. A gép mindkét oldalán egy-egy (141) szán van elrendezve, melyek egyike alá a (139) kar belső vége, másika alá pedig egy a (140) tengelyről kinyúló merev kar fog. A (141) szánok a gép sarkaiban lévő (142) ágyakban függélyes irányban csúszhatnak és fönt derékszögben hátra vannak hajtva s a (143) nyúlványokat képezik. A kocsiágy (144) karjai vagy állványai a (145) csapok révén vannak a (143) nyúlványokhoz kapcsolva úgy, hogy a kocsiágy a vele kapcsolt összes részekkel az 1. ábra pontozott vonalai értelmében a billentyűk felé hajt-