49503. lajstromszámú szabadalom • Írógép

2 — tünteti föl a papírtartó rugók egyikének egy harántrúdon való szerelési módját. 27. ábra a tabulátorkampók egyikének távlati képe. 28. és 29. ábrák a szöktető egyes részeinek fölül-, ill. oldalnézete. 30. ábra metszetben tünteti föl a sorközállító rögzítő emelőjét, míg a 31. ábra a betűkarok csapágyainak egyikét tünteti föl távlatilag. A gép (1) keretét vagy állványát egy hátsó és . két oldallap képezi, melyeket a vízszintes középső (2) harántrúd és a mellső (2a) harántrúd kapcsolnak össze; az egész állvány behajlított szélű bádogból készülhet, hogy könnyű és erős legyen. A (3) billentyűkarok (2-9. ábra) a (4) billentyűket hordják és közepük felé a fölfelé nyúló (5) résszel bírnak, mely a kar (6) testével egy darabot képezhet úgy, hogy az egész kart bádogból lehessen kisajtolni. A karokat pl. először az 5. ábrának megfelelő alakban metszük ki bádogból úgy, hogy a billentyűk (7) alzata és a fölnyúló (5) rész egy síkban fekszik a (6) testtel. Ezután a (7) billentyűalzatot (8)-nál fölhasítjuk és két (9) és (10) részét a 6. ábra értelmében kétoldalt lehajlítjuk úgy, hogy jó támpontot nyújtanak a billentyűk fölerősítésére. A billentyűalzatok ilyen készítése helyett a 7—9. ábrák értelmében is járhatunk el. A bil- ( lentyűkarok fölnyúló (5) része T-alakú úgy, ! hogy egy (11) lábbal és (12) fejjel bír. Ezen fejet a (13) bemetszésekkel látjuk el s ezután a (6) testre merőleges helyzetbe csavarjuk el, két szélét pedig a (13) bemetszésekkel a 3. ábra értelmében hátra hajlítjuk úgy, hogy a fej fölülnézetben U-alakú lesz és egy vonalban fekvő (13) bemetszései révén könnyen függeszthető föl a (2) haránttartó' alján elrendezett lefelé nyúló (14) ágyrudakra (14. ábra). A billentyűkarok (12) fejei oly szélesek, hogy a (14) ágyrudakra függei^tve, egymás mellett foglalnak helyet annyi sorban, ahány (14) ágyrúd van. A rajzon három (14) ágyrúd van, melyeknek fölhajtott (15) éle minimális súrlódással támasztja alá a billentyűkarok mindegyikét két-két ponton. A (3) billentyűkarok alsó (16) furatába akasztott (16) rugók szabad végei a (18> harántgerendából kisajtolt (17) kampókba vannak akasztva úgy, hogy a rúgók (14. ábra) a billentyűkarokat nyugalmi helyzetbe húzzák. A. billentyűkarok belső végei furattal bírnak, melybe a megfelelő betűkarral kapcsolt (19) csatlórúd van akasztva. A (20) betűkarok (21) csapjuk révén a (24) csavarokkal a gépállványra erősített ívelt (23) harántgerenda egy-egy (22) hasítékában vannak ágyazva. A (23) gerenda tömör darabot képezhet, melynek réseiben a karvégeket a (26) karcsapágyak rögzítik (14. és 31. ábra). Ezen (31) karcsapágy (27) homloka a kar csapja elé fog s ezáltal a kar kiemelését meggátolja, mimellett (27a) nyúlványa a kart alátámasztó sima homloklappal van ellátva. Ezen karcsapágyak mindegyike (28) csavar révén van az ívelt (23) gerendához erősítve úgy, hogy bármely csavar lazítása révén a megfelelő (27) ágyat annyira sülyeszthetjük, hogy a megfelelő (20) betűkart a. többitől függetlenül kiemelhetjük. A betűkarok mindegyike egy (29) fejjel bír, melyek-a rajz értelmében több (30, 31, 32) betűt hordanak; ezek közül pl. a belsők a kis betűk, a középsők a nagy betűk, a külsők pedig a számjegyek és jelek. A betűkarok a gép állványában elrendezett és a (23) gerendának megfelelő ívelésű (34) vánkosgerendán fekszenek, mely a (33) nemezbevonattal van ellátva. A betűkarok tehát egymástól függetlenül emelhetők ki és egymás mellett rendkívül sűrűen rendezhetők el úgy, hogy igen nagy számú különböző írásjelet használhatunk. A géphez bármily alkalmas dobot és kocsit alkalmazhatunk (10., 14. ábra). A rajz értelmében a (35) dob szokásos alakú és két végén foroghatóan van a (37) kocsi (36) keretében ágyazva. A (37) kocsi a rendesen rögzített (38) kocsiágy mentén haladhat és az alaplapján elrendezett (40) hornyokkal bír, melyek a (38) kocsiágy (41) hornyaival vannak szemben és együttesen golyójáratot képeznek a kocsit alátámasztó (42) görgők számára. A külső járatban két, a belsőben pedig egy görgő van elrendezve; mindegyik