49501. lajstromszámú szabadalom • Lábösszekötés ülőbútorok számára
Megjelent 1910. évi augusztus hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL / y^? SZABADALMI LEÍRÁS 49501. szám. —^ c c VlII/c. OSZTÁLY. / V:. Lábösszekötés ülőbútorok számára. THONET TESTVÉREK CÉG BUDAPESTEN ÉS WIENBEN A bejelentés napja 1909 november hó 6-ika. Az ülőbútoroknak eddig ismert, zárt abroncsok, lábívek, lábraerevítések stb. alakjában foganatosított lábösszekötési módjai azzal a hátránnyal bírnak, hogy az ülőbútor összeszerelésénél az összekötendő lábak távolságában adódó eltéréseket, a lábak és a lábösszekötőrészek érintkezési helyeinek körülményes és időtrabló utánmunkálása által kell kiegyenlíteni. Ezt az utánmunkálást a munkásnak kézzel igen pontosan kell végeznie. Azonban az ülőbútor lábai ennek dacára is gyakran a kellő helyzeten kívül kerülnek úgy, hogy a lábak ferdén állnak. Jelen találmány tárgya egy, e hátrányt kiküszöbölő lábösszekötés, mely lényegében egyetlen meghajlított fadarabból áll, melynek végei két láb között keresztszerüen egymásra vannak fektetve. E meghajlított darabnak az a célja, hogy a mellső és hátsó lábakat egymással összekösse és ezenkívül a végeknek egymást való keresztezése által két láb keresztösszekötését létesítsük, miáltal az ülőbútornak oldalirányú igénybevételekkel szembeni szilárdságát lényegesen növeljük és az összekötési helyeken minden utánmunkálást fölöslegessé teszünk. mert a keresztösszekötés megerősítése előtt rugalmas és utánenged úgy, hogy az az ülőbútor összeszerelésénél pontosan a kellő érintkezési helyekre vihető és itt csavarral rögzíthető. A keresztösszekötés megerősítése az ülőbútor kívánt külsejéhez és szerkesztéhez képest a mellső lábak között, vagy a hátsó lábak között vagy egy mellső és egy hátsó láb között is elrendezhető, mimellett a keresztbe fektetett végek fölfelé vagy lefelé haladóan lehetnek alkalmazva. A csatolt rajzon e lábösszekötés példaképem kiviteli alakját egy székre alkalmazva távlati képben mutatja. A lábösszekötés foganatosításánál a meghajlított fadarabot először a keresztezéssel szemben fekvő (a, b) összekötési helyeken, a föltüntetett példánál a hátsó lábakon, azután a (c, d) összekötési helyeken, (ahonnét az egymást keresztező végek indulnak ki), a jelen esetben a mellső lábakon, mire e végeket (e, f) összekötési helyeiken az illető lábakon és végül magán a (g) keresztezési ponton facsavarokkal megerősítjük. Ezáltal a mellső- és hátsó lábaknak, valamint a mellső lábaknak egymással való összekötését kapjuk, mely az ülőbútor szilárdságát lényegesen növeli és az ismert lábösszekötéseknek föntemlített hátrányait nem mutatja.