49500. lajstromszámú szabadalom • Elgázolás ellen védő készülék közúti vasúti kocsikra

Megjelent 191Q. évi augusztus hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49500. szám. V/g/i. OSZTÁLY. Elgázolás ellen védő készülék közúti vasutikocsikra. TÍMÁR EDE GÉPKERESKEDŐ BUDAPESTEN ÉS GARZÓ LAJOS GÉPÉSZ SZEGEDEN. A bejelentés napja 1909 április hó 1-je. Azon gyakori szerencsétlenségek és el­gázolások, melyeket a közúti villamoskocsik okoznak, arra ösztökölték az embereket, hogy a kocsikat mentőkészülékkel szerel­jék föl, melyek azon esetben is, ha a kocsit idejekorán megállítani nem sikerülne, meg­akadályozzák az elütött egyénnek a kere­kek alá való jutását és szétroncsolását. Igen számos, jelzett célnak szolgáló készü­léket eszeltek ki és próbáltak ki ezideig, azonban ezek mind többrendbeli hátrány­nyal bírtak. Voltak ezek közül olyan rendszerű ké­szülékek, melyek a kocsi elé került egyént a pályáról valósággal fölemelték, de ezek igen bonyolult szerkezetűek lévén, egyfelől alkalmazásuk igen költséges, másfelől pe­dig működésük megbízható nem volt és amellett a kocsi egész hosszát igen jelen­tékenyen meg is növelték úgy, hogy az illető egyént a mentőkészülék nagyobb sebességgel és erővel ütötte meg, mintha a kocsi vele fölszerelve nem lett volna, mivel az ütés a nagyobb kocsihossz miatt hamarébb következett be és így kevesebb idő volt a fékezésre. Azon készülékek pedig, melyek a*on el­ven alapultak, hogy az elütött embernek csupán a kerekek alá való jutását akadá­lyozzák meg, azon hátránnyal bírtak, hogy mindaddig, míg a kocsi teljesen meg nem állt, az elütött embert maga előtt tolta, ki ezalatt súlyos horzsolásokat szenvedett és amellett keze-lába nem ritkán a védőbur­kolat és a pálya fölszíne közé került be és ott szétroncsoltatott úgy, hogy ezen készülékek sem nyújtottak kellő biztonságot. Jelen találmány tárgya azon elven épült föl, hogy az elütött egyén egyfelől ne ke­rülhessen a kerek alá, másfelől azonban a kocsi ne is tolhassa maga előtt, hanem le­hetőleg gyorsan tolja félre a kocsi pályá­jától úgy, .hogy az összeütközés okozta ütésen kívül más baja ne történhessék. Ezen elv gyakorlati kivitelében egy, a kocsi eleje alá elhelyezett és a kocsi szé­lességével bíró forgódobból áll, mely kerü­letén az ütközés erejének csökkentésére kefeszerűen lehet kiképezve. Ezen forgó kefe az elébe került tárgyakat és szemé­lyeket az útból egészen egyszerűen félre­tolja úgy, hogy ily módon az elütés ve­szedelmessége a lehető legkisebbre csök­kentetett. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképeni kiviteli alakja.

Next

/
Thumbnails
Contents