49348. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízhatlan lemezek előállítására
ragasztott helyek, vagy pedig ráncok egyáltalában nem fordulhatnak elő. A kéregpapírból vagy más anyagból álló lapnak minden esetre nagyobb fölülete fekszik a fölmelegített asztalon és így a kéreglapnak minden pontja, még ha az folytonosan tovább mozgattatik is, a fűtőfölülettel hoszszabb ideig marad érintkezésben. A ragasztóanyag tehát sokáig forró állapotban tartatik és így elég alkalma van, hogy az öszszeragasztandó rétegekbe hatolhasson és így ezeknek feltétlenül benső összetapadását hozza létre. A kapott rtermék tehát szintén olyan lesz, amilyent eddig még nem állítottak elő. A jelen eljárás szerint előállított termék nem csak a vízhatlanság szempotjából rendkívül megbízható, hanem többek között azzal az előnnyel is bír, hogy például két nem homokozott és ólombetéttel ellátott aszfaltkéregpapírból vagy kátrányozott ólomkéregpapírból álló lapok teljes 10 vagy 20 m. hosszúságban, függélyes vagy meredek falfölületeken szabadon fölfüggeszthetők, ami az eddigi eljárások szerint készült ólombetétes kéregpapiroknál nem volt lehetséges. Az eljárás végrehajtására szolgáló asztal szélessége és hosszúsága célszerűen az előállítandó többrétegű lemezek szélességének és hosszúságának felel meg, azonban ezeknél szélesebb vagy keskenyebb, illetve hosszabb vagy rövidebb is lehet. Az asztallap egész terjedelmében, vagy csupán kisebb-nagyobb részén bordás fűtőtestekből állhat, melyeknek egymáshoz illeszkedő fölső lapjai egyenletesen sík és a mindekori kivánt hőfokra fölmelegíthető fölületet alkotnak, mely hőtartalmát azonnal a reáfektetett lapoknak és ragasztóanyagnak adja át. Az asztalnak nem kell egész terjedelmében ilyen melegíthető lapokból állnia, amennyiben elegendő, ha csupán egy körülbelül 6 m. hosszú rész, melyen a ragasztás történik, van fölmelegíthető lap gyanánt kiképezve. A fölmelegített asztalhoz mindkét felől közönséges faasztalok vagy effélék, vagy pedig esetleg forgó hengerek csatlakozhatnak, vagy hogy az összeragasztandó lapok az asztal egyik végének toldatán feküsznek, míg a kész árú folytonos módon vagy a fölmelegített asztalrészen nyugvó lapok összeragasztásának befejeztével az asztal másik végének toldatára tolatik tovább, míg csak a lapok utolsó darabjai is össze nem ragasztatnak és az asztalra új lapok helyezhetők összeragasztás céljából. Hogy lehetőleg csekély vastagságú és minél bensőbben összetapadó árut kapjunk, az összeragasztott kész árút még meleg, vagy már lehűlt állapotban az ilyen célra használni szokott acélhengerpáron vagy hasonló mángorló szerkezeten vezetjük keresztül. Az asztal második toldatának végén célszerű egy ismert szerkezetű készüléket alkalmazni, mely az időközben lehűlt kész árút szállításra alkalmas tekercsekké göngyöli. Azonban a kész lapok az asztal fejvégén túl is húzhátók és előbb a ragasztószer lehűlése folytán létesülő erősebb öszszetapadás elérése céljából egy másik asztalra vagy a padlóra fektethetők, illetve egymásra rakhatók. A jelen eljárás szerint előállítható termékek közül a következőket említjük meg példa gyanánt 1. Homokmentes aszfalt-kéregpapiroknak kátrány vagy más alkalmas ragasztószer segélyével való egyesítése által kapott kettős kátrány-kéregpapirok; 2. Ólombetétes kátrány-kéregpapirok, melyek tetszőleges vastagságú ólomfüstbő lálló betétel bírnak. 8. Jutabetétes kátrány-kéregpapirok, melyek vízhatlanul impregnált jutaszövetből álló betéttel bíró kettős kátrány kéregpapiroknak tekinthetők. Kátrány helyett más összetételű, legcélszerűbben aszfaltból vagy más bitumen tartalmú anyagból és esetleg még gyantából álló ragasztóanyag, az ólom helyett pedig valamely más fém és az aszfalt-kéregpapír, valamint a juta helyett más anyag is alkalmazható a jelen eljárásnál. Az aszfalt-kéregpapirok stb. szélei egymáshoz vagy az alkalmazott betéthez ragaszthatók, azonban a ragasztóanyag fölkenése alkalmával a széleken például 5—10