49348. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízhatlan lemezek előállítására

ragasztott helyek, vagy pedig ráncok egy­általában nem fordulhatnak elő. A kéreg­papírból vagy más anyagból álló lapnak minden esetre nagyobb fölülete fekszik a fölmelegített asztalon és így a kéreglapnak minden pontja, még ha az folytonosan to­vább mozgattatik is, a fűtőfölülettel hosz­szabb ideig marad érintkezésben. A ragasztó­anyag tehát sokáig forró állapotban tarta­tik és így elég alkalma van, hogy az ösz­szeragasztandó rétegekbe hatolhasson és így ezeknek feltétlenül benső összetapadá­sát hozza létre. A kapott rtermék tehát szin­tén olyan lesz, amilyent eddig még nem állítottak elő. A jelen eljárás szerint előál­lított termék nem csak a vízhatlanság szem­potjából rendkívül megbízható, hanem töb­bek között azzal az előnnyel is bír, hogy például két nem homokozott és ólombetét­tel ellátott aszfaltkéregpapírból vagy kát­rányozott ólomkéregpapírból álló lapok tel­jes 10 vagy 20 m. hosszúságban, függélyes vagy meredek falfölületeken szabadon föl­függeszthetők, ami az eddigi eljárások sze­rint készült ólombetétes kéregpapiroknál nem volt lehetséges. Az eljárás végrehajtására szolgáló asz­tal szélessége és hosszúsága célszerűen az előállítandó többrétegű lemezek szélessé­gének és hosszúságának felel meg, azon­ban ezeknél szélesebb vagy keskenyebb, illetve hosszabb vagy rövidebb is lehet. Az asztallap egész terjedelmében, vagy csu­pán kisebb-nagyobb részén bordás fűtőtes­tekből állhat, melyeknek egymáshoz illesz­kedő fölső lapjai egyenletesen sík és a mindekori kivánt hőfokra fölmelegíthető fölületet alkotnak, mely hőtartalmát azon­nal a reáfektetett lapoknak és ragasztó­anyagnak adja át. Az asztalnak nem kell egész terjedelmében ilyen melegíthető la­pokból állnia, amennyiben elegendő, ha csupán egy körülbelül 6 m. hosszú rész, melyen a ragasztás történik, van fölmele­gíthető lap gyanánt kiképezve. A fölmelegített asztalhoz mindkét felől közönséges faasztalok vagy effélék, vagy pedig esetleg forgó hengerek csatlakozhat­nak, vagy hogy az összeragasztandó lapok az asztal egyik végének toldatán feküsz­nek, míg a kész árú folytonos módon vagy a fölmelegített asztalrészen nyugvó lapok összeragasztásának befejeztével az asztal másik végének toldatára tolatik tovább, míg csak a lapok utolsó darabjai is össze nem ragasztatnak és az asztalra új lapok helyez­hetők összeragasztás céljából. Hogy lehető­leg csekély vastagságú és minél bensőbben összetapadó árut kapjunk, az összeragasz­tott kész árút még meleg, vagy már lehűlt állapotban az ilyen célra használni szokott acélhengerpáron vagy hasonló mángorló szerkezeten vezetjük keresztül. Az asztal második toldatának végén cél­szerű egy ismert szerkezetű készüléket al­kalmazni, mely az időközben lehűlt kész árút szállításra alkalmas tekercsekké gön­gyöli. Azonban a kész lapok az asztal fej­végén túl is húzhátók és előbb a ragasztó­szer lehűlése folytán létesülő erősebb ösz­szetapadás elérése céljából egy másik asz­talra vagy a padlóra fektethetők, illetve egymásra rakhatók. A jelen eljárás szerint előállítható ter­mékek közül a következőket említjük meg példa gyanánt 1. Homokmentes aszfalt-kéregpapirok­nak kátrány vagy más alkalmas ragasztó­szer segélyével való egyesítése által kapott kettős kátrány-kéregpapirok; 2. Ólombetétes kátrány-kéregpapirok, me­lyek tetszőleges vastagságú ólomfüstbő lálló betétel bírnak. 8. Jutabetétes kátrány-kéregpapirok, me­lyek vízhatlanul impregnált jutaszövetből álló betéttel bíró kettős kátrány kéregpa­piroknak tekinthetők. Kátrány helyett más összetételű, legcél­szerűbben aszfaltból vagy más bitumen tar­talmú anyagból és esetleg még gyantából álló ragasztóanyag, az ólom helyett pedig valamely más fém és az aszfalt-kéreg­papír, valamint a juta helyett más anyag is alkalmazható a jelen eljárásnál. Az aszfalt-kéregpapirok stb. szélei egy­máshoz vagy az alkalmazott betéthez ra­gaszthatók, azonban a ragasztóanyag föl­kenése alkalmával a széleken például 5—10

Next

/
Thumbnails
Contents