49320. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható szerkezet a gyújtás megkönnyítésére robbanó erőgépekben, erősen lassított menetnél

tart, mely a sűrítőlöket végrészében a (c) • hengerürrel kapcsolatban álló, kis átmérőjű (d) kamrát képező hengertoldatba lép be, amelybe a tüzelőanyag a szűk (e) csövön át vezettetik be, míg- a levegő az (f) vezetéken, a (g) légbeeresztőszelepen és a (h) csatornán át a (c) hengerürbe áramlik. A (d)' kamrát tartalmazó hengertoldatnak külső, illetve fölső része a mozgatható (i) segéddugattyú vezetőhengerét képezi, mely segéddugattyú a (j, k) rudazat, az alábbiakban leírt hajtás és az (1) excenter által az (a) fődugattyút mozgató (A) forgattyús tengelyről oly módon mozgattatik, hogy a segéddugattyú a sűrítőlöket végrészében az emellett ellentétes irányban mozgó, a (d) kamrába belépő (b) dugattyútoldathoz egészen a meghatározott kis (dl) távolságra (3. ábra) közeledik. A következőkben a könnyebb magyarázat kedvéért a (d) kamrának a (b) és (i) részek között szabadon maradó tere is (dl)-el van jelölve. A hengertoldatban a szűk (m) csatorna van alkalmazva, mely a szabadon maradó (di) teret a (c) hengerürrel összeköti. A leírt berendezés következőképen működik: A tüzelőanyag az (e) csatornán át a (d) kamrának a két segéddugattyú között szabadon maradó (dl) terébe áramlik és szivattyú segélyével a tüzelőanyag csekély mennyiségű levegővel együttesen vezettetik be. A főlégbevezetés az (f) vezetéken, a (g) beeresztőszelepen és a (h) csatornán át a (c) hengerürbe történik. A tüzelőanyag bevezetése a gép rendes járásánál részben a szívólöket, részben a sűrítőlöket alatt történik. A gép lassított járásánál a tüzelőanyag csak a sűrítőlöket alatt és pedig e löket vége felé vezettetik be, oly módon, hogy a tüzelőanyag kizárólag vagy csaknem kizárólag a kis hengerbe vezettetik. A (c) hengerür tehát rendkívül szegény és igen kis mértékben sűrített keveréket tartalmaz, míg a (d) kamra mindig gazdag és erősen sűrített keveréket fogad be. Mindaddig, míg az (a) fődugattyú fölfelé való mozgása közben a (b) dugattyútoldat nem lépett a (d) kamrába, a (c) hengerürben és a (d) kamrában a sűrítés természetesen ugyanaz marad. Attól a pillanattól kezdve, amelyben a (b) toldat a (d) kamrába lépett, az utóbbiban as ürítés nagyobb mértékben fokozódik, mint a (c) hengerürben. Vegyük első sorban azt az esetet figyelembe, hogy az (i) segéddugattyú helytállóan van elrendezve. Ha ebben az esetben a fődugattyúnak és a (b) toldatnak fölső véghelyzeténél a (d) segédkamrában a (b) és (i) részek között lévő tér nincs kellő kicsire méretezve, hogy e térben a sűrítés egészen a térben tartalmazott keverék öngyúladásáig fokoztassék, akkor az (a) dugattyú lefelé mozogna, anélkül, hogy robbanás lépne föl. A gép lassított járásánál, azaz abban az esetben, amelyben a robbanó keverékből igen kis mennyiség vezettetik be, a sűrítőlöket végén a (c) hengerür egy, a szokásos eszközökkel csak nehezen gyújtható keveréket tartalmaz, míg a (b) és 0) részek között lévő térben a gyújtás biztosabb lesz, minthogy e térben a sűrítés is nagyobb. Ha már most a sűrítőlöket vég-én az említett térben gyújtás következik be, akkor ez az (m) csatornán át a éc) hengerürbe tovaterjed. Vegyük már most azt az esetet figyelembe, hogy a keveréket a segédkapirában nem egyedül a (b) dugattyútoldat, hanem a mozgatható (i) segéddugattyú is összenyomja. Mielőtt a (b) dugattyútoldat a fcl) segédkamrába lép, a segéddugattyú lefelé való mozgása által a (c) hengerürben /és a segédkamrában a nyopaás csak lényegtelen mértékben emelkedik, minthogy a segéddugattyú átmérője az (a) fődugattyú átmérőjéhez képest aránylag kicsi. Mihelyt azonban a dugattyútoldat a seg'édkamrába belépett, az utóbbiban a nyomás a (b) és (i) részeknek ellentétes irányú mozgása folytán sokkal gyorsabban fokozódik, mint