49031. lajstromszámú szabadalom • Szénelektróda oly galvánelemek számára, melyeknél az elektrolitikus folyadék vagy depolarizáló gáz vagy a kettő keveréke a szénelektróda pórusain átvezettetik

Megjelent 19ÍO. évi junius hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 490B1. szám. VIl/K- OSZTÁLY. Szénelektróda oly galvánelemek számára, melyeknél az elektrolitikus folyadék vagy depolarizáló gáz vagy a kettő keveréke a szénelektróda pórusain átvezettetik. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BENKŐ ISTVÁN TALÁLMÁNYAINAK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 május hó 17-ike. Galvánelemek üzemére való mindazon eljárásoknál, melyeknél a szénelektróda porusai oxigénnel, klórral vagy ezek depolarizáló vegyületeivel, illetve elegyeivel (levegővel) telíttetnek vagy az elektrolitikus folyadék, mint a 42116. számú Törley-Benkőféle szabadalomnál, a porusokon átvezettetik és a porusokat mossa, valamint azon eljárásoknál, melyeknél, mint a B. 4354. számú szabadalomnál a széntest falán, illetve porusain depolarizáló gázzal kevert elektrolitikus folyadék vezettetik át, a szénfal két oldalán nyomáskülönbséget kell létrehozni, hogy a gáznak, folyadéknak vagy folyadék és gáz keverékének a széntest pórusain való átvezetésére szükséges energiát nyerhessük. Kísérletek igazolták, hogy ezen eljárások a negatív (szén-, grafit-) elektróda hathatós depolarizáczióját, valamint tartós és erős áram fejlődését eredményezik, föltéve, hogy az elektrolitikus folyadék egyedül vagy a gázzal keverve vagy a depolarizáló gáz tényleg a porusokon hatol át, valamint, ha az így fejlesztett állandó erős áramnak a külső áramkörbe való elegendő mértékű kivezetését biztosítjuk. Az első feltétel betartása szükséges, mert a depolarizáló közegnek az a része, mely nem a porusokon hatol keresztülr

hanem ezeket megkerülve, a szénelektróda fölülete mentén jut a szénelektróda egyik oldaláról a másikra, a depolarizálásra nézve természetesen elveszett. A második feltétel betartása nélkül azonban a legjobb depolarizálás is célját veszti, mert a depolarizáció előnyeit természetesen esak a külső áramkörben értékesíthetjük. Ezen két föltétel kielégítése azonban számos műszaki akadályba ütközik. A szénelektróda két oldalán a Bzükséges nyomáskülönbséget csak úgy hozhatjuk létre, ha a porózus, szénfal két homlokfölületének egyikéhez egy folyadék- vagy gázvezetéket oly módon csatolunk, hogy az a szénfalhoz teljesen lég-, illetve folyadékmentesen tömítve csatlakozik, azaz a széntestet a vezetékbe úgy kell beiktatni, hogy a nyomás vagy szívás hatása alatt áramló elektrolitikus folyadék vagy gáz tényleg a porusokon áram öljék keresztül. A szén, különösen az ezen célra használatos retortaszén azonban igen merev, törékeny anyag, mely a csavarok vagy más efféle tömítő szerkezetek nyomását nem bírja ki. De ezek alkalmazását az is megnehezíti,