49031. lajstromszámú szabadalom • Szénelektróda oly galvánelemek számára, melyeknél az elektrolitikus folyadék vagy depolarizáló gáz vagy a kettő keveréke a szénelektróda pórusain átvezettetik

hogy elektrolitikus folyadék gyanánt rendszerint erősen maró folyadékot kell alkalmazni, mely a fémet megtámadjaa saválló ólom alkalmazását pedig szilárdsági szempontok kizárják. A jó kontaktus létesítése szintén nehézséget okoz, mert a porózus szén a fémekhez képest rossz vezető úgy, hogy közönséges szorító szénkapesoknál vagy átmeneti ellenállás lép fel, ami az elem belső ellenállását lényegesen növeli. Ezenkívül a porusokba sajtolt folyadék a porusokon át a kontaktushoz vezettetik és a kapcsot elmarja, miközben káros rövidzárási áramot, valamint erős átmeneti ellenállást ad, ha pedig ólomlemezt iktatunk közbe, pl. kénsav alkalmazásánál rossz vezető ólomszulfát keletkezik. Jelen találmány tárgya segélyével mindezen nehézségek kiküszöbölhetők. A találmány értelmében a széntest azon peremét, mely a különböző nyomásokalatt álló két teret (pl. lapos széntest esetén annak két oldalát, üreges szóntest alkalmazásánál pedig a szénelektródán kívül és belül lévő teret) elválasztja, áramvezető fémkerettel, saruval vagy effélével úgy veszünk körül, hogy ezáltal a porozás elektródának bizonyos fölületi része (a kereten belül eső rész) körül legyen határolva, oly célból, hogy a nyomás vagy szívás hatása alatt mozgatott gáz, folyadék vagy folyadék és gázkeverék csak a behatárolt porusokon haladjon keresztül. Ezáltal' elérjük, hogy az elektrolitikus folyadék vagy a depolarizáló gáz vagy ezek keveréke tényleg a porusokon halad keresztül, másrészt a szénelektróda és a külső vezeték között oly kontaktus létesíthető, mely a keret előállítására való eljárás helyes megválasztásánál az átmeneti ellenállást a lehető legkisebb mértékűre szorítja, sőt csaknem megszüntetheti. Ezenfölül a szénelektróda , kerületét vagy üreges széntest esetén annak szájnyílását körülövező fémkeret lehetővé teszi, hogy vagy a szénelektróda teljesen saválló, illetve saválló- és vezetőburkolattal vétessék körül, melyhez az elektrolitikus és depolarizáló közeg vezetéke csatolható vagy hogy (üreges széntesteknél) ezen vezeték közvetlenül a szájnyílást körülvevő fémkerethez csatoltassék, mikor is a hozzácsatolás mindkét esetben pl. forrasztás vagy a kerettel együttes előállítás által nehézség nélkül létesíthető. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának sokféle alkalmazási módja közül jobb megértetés céljából kettőt kiragadtunk ; természetes, hogy ezen kivitelek tisztán magyarázó példa gyanánt szolgálnak. Az 1. ábrán lapos széntestet tüntettünk föl, melynek középső része a depolarizáló közeg könnyebb átvezetése és hely nyerése céljából vékonyítva van. Természetes azonban, hogy teljesen sík széntest is alkalmazható. Az (a) széntestet a (b) keret teljesen körülövezi úgy, hogy a széntest teljes kerülete ezen keretbe van foglalva. A kerethez az egyik oldalon a széntestet határoló, az illető elektrolitikus folyadék vegyi hatásának ellenálló, legelőnyösebben fémből készült (c) lap, a másik oldalon pedig a hasonló anyagból való (d) lap útján az elektrolitikus és depolarizáló közeg (e) vezetéke van csatolva, Az (f) czinkelektróda az (a) széntest és a (c) lap között foglal helyet. A (c, d) lapok a (b) kerettel egy darabból is készíthetők, lényeges azonban, hogy teljesen sík széntest burkolása esetén is, a szén és a burkolat között az elektrolitikus vagy depolarizáló közeg áramlását megengedő köz maradjon. Az 1. ábrán föltüntetett példánál az elektrolitikus vagy depolarizáló közeget, illetve ezek elegyét nyomás alatt szorítjuk a (d) lemez és a szénelektróda közé. Világos, hogy ha a (b) keret a szénelektróda peremét szorosan és jól tömítően övezi, a porusokon átvezetendő közeg nem kerülheti meg a széntestet a szén és a keret között lévő érintkezési fölületen, hanem kénytelen a porusokon áthatolni. Ha azonban a szenet nem Övezzük teljesen egy kerettel és ha ez a keret a szenet nem tökéletesen tömítően fogja körül, a közeg a szén másik oldalára juthat anélkül, hogy a porusokcn átment volna. A közeg ezen része azonban a már említett okokból hatástalan marad. A 2. ábrán a lapos széntestet általános alak-