48946. lajstromszámú szabadalom • Kettős szabályozású szabályozószelep

— 2 -Az (a) szelepház (b) fészkén zárt állapotban a (c) szeleptányér ül, melynek (d) orsója az (e) fogantyú, kézikerék, kulcs vagy más eféle segélyével forgatható. Az (e) fogantyú (f) mutatója ismert módon a (g) fölirati tárcsa fölött vonul el, amelynek «hideg» fölirata a teljes zárásnak, «meleg» fölirata a mindenkor maximális nyitásnak felel meg. A fogantyú végállásait ismert módon a tárcsán lévő ütközők határolják. A szeleptányér mozgatása céljából a (d) orsót körülvevő (h) hüvelyben a változó menetmagasságú (i) és (j) csavarmenetek vannak kiképezve, melyekbe a (d) orsó (k), illetve (1) pecekjei nyúlnak. Az 1, és 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (h) hüvely az egy vagy több (m) ék és (n) ékvezeték (2. ábra) révén az (o) tokban egyenesben vezetődik, mely tok a szelepház (p) nyakrészében van becsavarva és a (q) ellenanyával vagy tetszőleges más módon van rögzítve. A (h) hüvely az (o) tokhoz képest szintén rögzíthető és pedig az (r) rögzítőcsavar vagy más tetszőleges rögzítő elem által. Ha a (h) hüvely az (o) tokhoz képest, ez pedig a szelepház (p) nyakrészéhez képest rögzítve van, úgy a (k), illetve (1) pecek és (i), illetve (j) csavarmenet által a (d) szeleporsó és a (h) hüvely közt létesülő csavarmenetkapcsolat folytán az (e) fogantyú kellő irányú elforgatásánál a szeleptányér i megemelődik és éppen úgy* mint egy egyszerű szabályozású szelepnél a fogantyúnak «hideg» és «meleg» föliratú végállásai közt való beállítása által a szeleptányér a teljes zárástól bizonyos maximális nyitásig minden közbeeső nyitásra beállítható. A találmány lényege már most abban áll, hogy a fogantyú legnagyobb elforgatásával elért maximális nyitás változtatható. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, hogy az (i) és (j) csavarmenetek magassága nem állandó, hanem változó, és pedig vagy fokozatosan növekedő vagy fokozatosan csökkenő. Az (i) és (j) csavarmenetek teljesen egybevágóak és csupán azért van két csavarmenet és (k) és (1) pecek alkalmazva, hogy a (d) orsó és (h) hüvely ne épen egy pontban kapcsolódjék egymással. Az 1. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál, amint az a 4. ábrában még külön is látható, az (i) csavarmenet (és épen úgy a (j) is) két teljes menetből (s, t, u) és (u, v, x) áll és a menetmagasság (s)-től (x)-ig egyenletesen növekedik, ami a rajzban abban nyilvánul, hogy csavarmenet (s)-től (u)-ig (ml) magasságra, (u)-tól (x)-ig a nagyobb (m2) magasságra emelkedik. Ha mármost a (k), illetve (1) pecek, amint az az 1. és 4. ábrában látható, a szelep zárt állapotában az (i), illetve (j) csavarmenet pontjánál áll és ha a fogantyú legnagyobb elfordulása példaképen egy teljes ktíífordulatot tesz ki, úgy a fogantyú teljes ^forgatásánál a szeleptányér emelkedésa t^n2) lesz. Ha ellenben a (h) hüvelyt viszoöj^agosan a (d) orsóhoz oly helyzetbe hozzuk s\ogy a (k), illetve (1) pecek a szelep zái t állapotában (s)-nél álljon, úgy a fogantj u *«»3jes elforgatásánál adódó maximális eme^lés (ml) lesz. A szelep mindenkori maxfaiális nyitása tehát a (h) hüvely és a (d) orsó viszonylagos helyzetétől' függ és ennek megváltoztatása által változtatható. A (h) hüvely helyjetének a (d) orsóhoz képest való megváltozatása a legkülönfélébb módon eszközölftipíiS és e tekintetben a találmány keretét-n számos kiviteli alak lehetséges. Az 1. ábrában föltüntetett - .kiviteli alaknál a (h) hüvely és a (d) or^ Tiszonylagos helyzetének megváltoztatása történik, hogy a szeleptányért az (e) fogSa&vúnak a «hideg» föliratra való beállítása ^al záró helyzetébe hozva, az (r) rögzítőcsavArt, va-> lamint a (q) ellenanyát megoldjuto az (o) tokot a (p) nyakrészben följebfrvagy lejebb csavarjuk, aminek íolytán a (!• hüvely a helytállóan tartott (d) orsó meiwén elcsavarodik, tehát a (d) orsóhoz valojtaszonylagos helyzete megváltozik. \ Ha például az 1. ábrában föltüntetett heljA zetből kiindulva az (o) tokot egy teljes kii?-' fordulattal lejebb csavarjuk, miközben W;. (d) orsót az (e) fogantyúnál- fogva rögzítv\-'