48946. lajstromszámú szabadalom • Kettős szabályozású szabályozószelep
Megjelent 1910. évi május lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KíR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48946. szám 11/ti. OSZTÁLY. Kettős szabályozású szabályozó szelep. i SIMAHÁZI TÓTH JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 május hó 28-ika A jelen találmány tárgya oly kettős szabályozású szabályozó szelep, amely főleg gőz-és vízfiitésű fűtőtestek beszabályozására szolgál. Mint ismeretes az ily fűtőtesteknél kivá\natos, hogy az alkalmazott szabályozó szerkezet, legyen az szelep, csap vagy tolattyú, kétféleképpen szabályozzon. Az egyik szabályozás a szerkezetnek egy előre beállított maximális nyitástól a teljes zárásig való tetszőleges beállítását tegye lehetővé megfelelően a «meleg» és a «hideg» különböző fokozatainak, a másik irányú szabályozás pedig arra szolgáljon, hogy a maximális Hyitás legyen bizonyos határok közt tetszőlegesen beállítható, hogy ezáltal a maximális nyitásnál a fűtőtest előtti nyomás legyen a szükséghez képest beszabályozható. A kettős szabályozásnak ily módon való keresztülvitele eddigelé csupán csapoknál és tolattyúknál sikerült, ezeknek alkalmazását azonban más hátrányok (besülés, berágódás) gátolják. Szelepeknél a kettős szabályozásnak az említett módon való keresztülvitele még nem sikerült, csupán azon tökéletlenebb elv alapján, hogy maga a szelep csakis a teljes zárás és egy adott, meg nem változtatható maximális nyitás közt állítható be úgy, mint egy egyszerű szabályozású szelep, ezenkívül pedig egy másik szelep vagy tolattyú, esetleg csap van alkalmazva, melynek segélyével az átömlési keresztmetszet valamely helyen a tulajdonképpeni szeleptől teljesen függetlenül, részben vagy egészben elzárható. E szerkezeteknél a második szelep vagy hasonló elem beállításával csupán egy állandó ellenállást iktatunk be, mely ugyanazt a fojtást eredményezi, akár kicsiny, akár nagy a tulajdonképpeni szelep nyitása, holott a tökéletes szabályozás azt kívánja, hogy az elért fojtás mindenkor a tulajdonképpeni szelep nyitásával legyen arányos, ami csak az előbb körvonalazott módon való szabályozással érhető el. A találmány lényege a mellékelt rajz alapján az alábbiakban van részletesen ismertetve. Az 1. ábra a találmány tárgyának egy példaképpen! kiviteli alakját tünteti föl és pedig hosszmetszetben. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—B vonala szerint. A 3. ábra egy másik kiviteli alak egy részét ábrázolja hosszmetszetben. A 4. ábra részletrajz.
