48912. lajstromszámú szabadalom • Segédkerékkel dolgozó nyers olajmótor

5. ábra a szelepelrendezés változata. 6. és 7. ábra a motor diagrammjának két példája. Az 1. ábrában (a) a motor munkadugatytyúja és (b) a munkahenger. A hengerfejhez csatlakozó (c) kompressziótérben három (m, n, o) szelep van elrendez,ve, melyek tetszőleges alkalmas vezémymű segélyével vannak vezényelve. Az (m) szelepen át a segédkeveréket, az (n) szelepen át pedig a levegőt szívja b3 az, (a) dugattyú, míg az (o) szelep a kipuffogósizelep. A (d) tartály nyersolajat tartalmaz. A. tartály fenekéből indul ki az (e) olajvezeték, melybe az (f) olajszivattyú van iktatva, amely az olajat a (g) porlasztón át fecskendezi a kellő pillanatban a hengerbe. A (d) tartály teteje a (h) cső segélyével az (m) szeleppel van összekötve úgy, hogy az (m) szelepen át beszívott levegő az (i) csövön át a (d) tartályban lévő olajon kénytelen keresztülhatolni és eközben karburáltatik. Az (n) légszelephez csatlakozó (j) légbevezető cső a (k) háromágú csappal van összeköt ve, mely úgy állítha tó, hogy a (j) csövet, vagy az (1) nyíláson át a szabad levegővel, vagy pedig a (p) csövön át a (h) csővel köti össze. A mótor működése ez esetben a következő: A rendes üzem alatt a (k) csap a rajziján föltüntetett állásban van, A szívólöket alatt ennélfogva az (a) dugattyú az (1) nyíláson, (j) csövön és (n) szelepen keresztül tiszta levegőt szív be. A szívólöket vége előtt a vezénymű az (n) légszelepet bezárja és az (m) gyújtókeverékszelepet nyitja úgy, hogy a iszívólöket utolsó szakasza alatt az (a) dugattyú a tiszta levegő után az (m) szelepen keresztül robbanókeveréket szív be. A kompressziólöket alatt az (a) munkadugattyú a beszívott levegőt és az exploziókeveréket komprimálja, amidőn is a szívólöket elején ebssívott levegő és a szívólöket végén beszívott keverék külön réteget fog képezni és ez utóbbi főképen a hengerhez csatlakozó (c) kompressziótér hátsó végében fog elhelyeződni, annál is inkább, minthogy az (m) segéikeverékszelep a (c) kompressziótérnek a hengertől legtávolabb eső pontján van elhelyezve. A kompressziólöket végén a (c) kompressziótérben lévő robbanókeveréket alkalmas, pl. a (q) elektromos gyújtókészülékkeli meggyújtjuk, mire az elrobban és az explózió folytán a kompressziótérben lévő levegő nyomását és hőmérsékletét nagy mértékben növeli Ezen explózió bekövetkezése után a megnövekedett nyomású és hőmérsékletű levegőbe az (f) olajszivattyú és (g) porlasztó segélyével befecskendezzük a nyers olajat, mely a magas hőmérsékletű levegőben msggyúlad, elég és munkát fejt ki. A 6. ábra mutatja a kompresszió és exploziólöket diagrammját azon esetben, amidőn a segédkeverék meggyújtása a holtpont előtt fekvő (x) időpontban történik, a nyersolaj befecskendezését pedig a holtpontban (y) helyen kezdjük meg, míg a 7. ábra a kompresszió és exploziólöket diagrammját tünteti föl azon esetben, ha a segédkeverék (x) meggyújtási időpontja a holtpontba esik és midőn a nyersolaj befecskendezését az (x)-től időbelileg nem messze eső (y) időpontban kezdjük meg. A 2. és 3. ábra szerint a (c) kompressziótér az (o, n, m) szelepek szélességének megfelelő szélességű lapos csatorna alakjával bír. A kompressziótér csökkentésére az (m) keverék és (li) légszelepet egymás fölött is rendezhetjük el, amint ez az 5. ábrából látható. Ez esetben az (n) légszelep önműködő is lehet, amidőn is az (m) keverékszelep nyitása alkalmával az (n) légszelepbe ütközik és ezt zárja. A (g) porlasztót az 5. ábrában látható elrendezés mellett, az (o) és (m) szelepek közé is helyezhetjük, A mótor megindításához addig, míg a nyersolajszivattyú nyomólégüstjében a befecskendezéshez megkívánt nyomás előáll, az (n) légszelephez is robbanókeveréket célszerű vezetni, ami a legegyszerűbben azáltal történhetik, hogy a (k) csapot úgy állítjuk, hogy az (n) szelep is a (h) csővel, ill. a (d) karburátorral (1. ábra) köttetik össze.