48709. lajstromszámú szabadalom • Központozó

Megjelent 1910. évi május hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48709. szám. XVI/a. OSZTÁLY­Központozó. DR TETÉTLENI ÁRMIN ÜGYVÉD BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 2-ika. A különféle iparágakban gyakori az az eset, hogy egy lyukasztott mintalemez lyukai egy vagy több lemezre másolandók át, mely célra eddigelé többnyire olymódon jártak el, hogy a lyukasztandó teltlemezt bekrétázták vagy befestették, azután a mintalemezt a teltlemezre fektették, a két lemezt összeerősíttették és a mintalemez lyukainak kerülete mentén vezetett hegyes szerszám segélyével a lyukakat a telt­lemezre átrajzolták, mire a középpontokat szemmérték után megállapították. Emellett azonban a hegyes szerszámot rendszerint nem tudták oly pontosan vezetni, hogy a másolás után fúrt lyukakat a pontos illesz­tések céljára ne kellessen utánreszelni, ami pedig sok idő- és munkaveszteséggel járt. Másrészt ennél a munkamódnál a közép­pont megállapítása is körülményes ós egy esetben sem volt tökéletesen pontos. Jelen találmány a hátrányok kiküszöbö­lését célozza és oly központozóban áll, melynek segélyével a teltlemezen a fúrandó lyukak középpontját egyszerre és pontosan megállapíthatjuk, anélkül, hogy a teltlemezt előzőleg szinezni vagy a mintalemez lyukai­nak kerületét bárminő szerszám segélyével átrajzolni kellene. E célra a találmány értelmében a köz­pontozót egy illesztőhüvely veszi körül, mely pontosan a mintalemez másolandó lyukának kerületéhez fekszik és melyben a központozó központosán és eltolhatóan van vezetve úgy, hogy az illesztőhüvelynek a másolandó lyuk széléhez való fektetése után a központozó a lyukon át a telt­lemezre fekszik és a reámért ütés által a lyuk középpontjának pontos helyzetét a teltlemezen jelzi. Hogy emellett az illesztő­hüvelyt különböző nagy lyukak másolására is fölhasználhassuk, célszerű az illesztő­hüvelyt kiszélesedőre, például kúposra ké­szíteni. A csatolt rajzon a talál mányszerinti köz­pontozónak néhány példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik kiviteli alaknak függé­lyes metszete a, mintalemez és a teltlemez egy részének föltüntetésével. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonalaszerinti metszet. A 3. és 4. ábra egy másik kiviteli alaknak függélyes metszete, részben előnézete és alaprajza. Az 5. és 6. ábra egy további kiviteli alak hasonló föltüntetése. A találmány lényege abban áll, hogy az (a) központozót egy (b) illesztőhüvely ves2i

Next

/
Thumbnails
Contents