48577. lajstromszámú szabadalom • Berendezés motolláknak vagy másefféléknek megállítására, ha a föltekercselendő anyag egy bizonyos hosszúságot elért
Megjelent 1910. évi április hó 25-én. MAGY. tággfr KIK. SZABADALMI nB? HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48577. szám. XIV/a/1. OSZTÁLY. Berendezés motoláknak, csévéknek vagy másefféléknek megállítására, ha a föltekercselendő anyag egy bizonyos hosszúságot elért. TETLEY HENRY GREENWOOD GYÁRIGAZGATÓ LONDONBAN ÉS CLAYTON JAMES MÉRNÖK GOVENTRYBAN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 21-ike. A jelen találmány tárgya berendezés, amellyel egy motola, eséve vagy más efféle (a következőkben egyszerűség okából mindig motoláról fogunk szólani) önműködőlég megállíttatik, ha az anyagból, pl. szálakból fonalakból vagy más effélékből bizonyos hosszúság föltekercseltetett úgy, hogy a motola kivehető és egy üressel helyettesíthető, mely azután forgásba hozatik és bizonyos hosszúság föltekercselése után ugyanolyan módon, mint az előbbi ismét megállítható. Az ilyen berendezéseknél olyan eszközök is alkalmazhatók, amelyekkel a motola forgása, ha kívánatos, kézzel megszakítható. A találmány a legkülömbözőbb gépeknél alkalmazható, amelyeknél valamely anyag föltekercselése megy végbe; élső sorban azonban fonógépek számára való. Az 1. ábrán egy sorozat motola van föl- í tüntetve, amelyek közül kettő-kettőhöz egy tok tartozik, amelyben a berendezés a találmány értelmében kettős elrendezésben foglaltatik. A 2. és 3. ábra a leírandó berendezés keresztmetszete, illetve hosszmetszete, míg a 4. ábra annak fölülnézete. Minthogy mindegyik tokban a berendezés duplán, de szimmetrikusan van elrendezve, nevezetesen a baloldali és a jobboldali motola számára, ennélfogva elegendő, ha csak az egyszerű berendezést ismertetjük. Mindegyik (1) motollát a (2) dörzs- vagy hajtókerék hajtja, amely a (3) tengelyen ül, és (4) kerékkel áll kapcsolatban. Ez utóbbi kerék az (5) tengelyen ül, amely valamely módon forgásba hozatik. Mindegyik motola tengelye csapágyában emelhető vagy elfordítható oly célból, hogy a (2) kereket a (4) hajtókerékkel való kapcsolatból kiiktassuk, ha a motola forgását megakarjuk szakítani. A motolát azután addig tartjuk fölemelt helyzetében, ameddig szükséges, azután pedig, ha a motolákat újra forgatni akarjuk, újra visszasülyesztjük csapágyába úgy, hogy a (2) és (4) kerekek egymással ismét kapí csolatba jutnak. Mindegyik (1) motola tengelyén (7) fogaskerék ül (2., 3. és 4. ábra), amely, ha a motola a tekercselésnél forog, alkalmas (8, 9) áttét kerekek útján a (10) kereket hajtja, amely utóbbi a valamivel nagyobb átmérőjű (11) kerékkel áll kapcsolatban. Ezen két (10) és (11) kerék ütközőkkel van