48573. lajstromszámú szabadalom • Mozdulatlan csővel bíró, visszalökés által töltött fegyver

1. ábra a fegyver hátsó részének hosszmetszete, a závárzat zárt állapotánál, mikor a támasztó emelők az elreteszelő állásban vannak, tehát az ütőszög biztosítás ki van kapcsolva, hogy az ütőszög az elcsattantásnál előre pattanhasson. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó fölülnézet a závárzattok födelének leemelt állapotánál, a 4. ábra függélyes keresztmetszet az 1. ábra A—A vonala szerint, a 3. ábra a részeket a lövés után, a závárzat elreteszelésénék megszüntetése és a záródugattyú visszafelé mozgása után áb: rázolja, az ütőszög elreteszelése a működési helyzetében van és az ütőszög önkényes előrepattanását meggátolja, az 5—7. ábra az ütőszög elreteszelésének más foganatosítási alakját tünteti föl, még pedig az 5. ábra az 1. ábrának, 6, ábra a 2. ábrának és a 7. ábra a 3. ábrának megfelelő vetületben, a 8. ábra a kidobót és kihúzót a működési állásban ábrázolja, a 9. ábra a záródugattyú és a kihúzó elölnézete, a 10. ábra a kihúzó oldal- éz fölülnézete. Ami már most a závárzat általános elrendezését illeti, az elreteszelő tagokat két, a (k) záródugattyút kétoldalt szimmetrikusan megtámasztó, kényszermozgásszerűen ^vezetett (b, b) elreteszelő emelő képezi, melyek a (h) závárzattok belső oldalán hoszszanti irányban nyúlnak végig és hátsói csapalakú végeikkel eme tok hátsó falába vannak ágyazva úgy, hogy csappantyúk módjára működhetnek és az elzárás létesítése után befelé fordulva a záródugattyút szimmetrikusan megtámasztják és elreteszelik, ellenben a lövés után kifelé állanak és az így szabaddá tett záródugattyút maguk között hátrafelé mozogni engedik. A (b, b) elreteszelő emelők állítását a (d) födélben vezetett (a) excenterhornyos tolattyú végzi, melynek (al, al) excenterhornyaiba a (b, b) emelők (bl, bl) csapjai befogódzanak. Ha az elzáródás létesült, (1. és 2. ábra) az (a) tolattyú a hátsó állásában van, a (bl' bl) c3apok az (al, al) hornyok mellső végén állanak és a (b, b) emelőket oly helyzetben tartják, hogy homlokfölületeikkel befelé fordulva a záródugattyúra támaszkodjanak. Mikor az elreteszelődés megszűnt, az (a) tolatyú a mellső állásában van a (bl, bl) csapok az (al, al) hornyok hátsó végébe fogódzanak úgy, hogy az emelők kifelé lengenek, illetve a (h) závárzattok oldalfalainak megfelelő kivágásaiban rögzítve vannak. Találmányom szerint az 1—4. ábrán látható foganatosítási alaknál az ütőszöget magába záró (s) hüvely hátsó végén egy (p) elreteszelő pecek van függélyes irányban eltólhatóan elrendezve, mely alsó, horog alakú (pl) végével az (r) ütőszög megfelelő (rl) orrával vagy vállával jön érintkezésbe és fölső végén kiálló (p2) toldattal van ellátva. Az (a) excenterhoronynak hátúi rugalmas (q) nyelv gyanánt kiképezett toldata van, melynek hátsó végén a (p2) föltéttel korrespondeáló (q2) kiemelkedése vagy orra van, ez pedig a nyelv egyidejű vezetése céljából a födél belső toldatának megfelelő lécei közé fogódzik. A (p) elreteszeiőpecek az excenterhornyos tolattyú (q) toldatával vagy nyelvével akként működik együtt, hogy a nyelv az excenterhornyos tolattyú hátsó állásában, vagyis mikor az elzárás létesül, (1. és 2. ábra) a (q2) föltét mögött fekvő részével a (p) elreteszeiőpecek (p2) föltéte alá áll be és így az elreteszelőpecket fölemelve oly helyzetben tartja, melyben alsó (pl) vége az ütőszög (ql) orrából ki van kapcsolva. Ha ellenben az (a) tolattyú a mellső állásában van, pld. mikor a závárzat elreteszelődése megszűnt, (4, ábra) a (q) nyelv az ütőszög (p2) föltétét elereszti úgy, hogy ez a . hüvely egy föltétjébe betolt (ql) rúgó hatása alatt leszorítva alsó (pl) végével az ütőszög (rl) orrával kapcsolatban marad. Míg tehát az első esetben (az 1. és 2. ábrán látható állapotnál) az ütőszöget a (z, t) billentyű működtetésével akadály nélkül ki lehet váltani, a 3. ábrán látható helyzetnél tehát míg az elreteszelődés meg nem történt, az ütőszög előreesappanása minden