48573. lajstromszámú szabadalom • Mozdulatlan csővel bíró, visszalökés által töltött fegyver

1. ábra a fegyver hátsó részének hossz­metszete, a závárzat zárt állapotánál, mikor a támasztó emelők az elreteszelő állásban vannak, tehát az ütőszög biztosítás ki van kapcsolva, hogy az ütőszög az elcsattantás­nál előre pattanhasson. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó fölülnézet a závárzattok födelének leemelt állapotá­nál, a 4. ábra függélyes keresztmetszet az 1. ábra A—A vonala szerint, a 3. ábra a részeket a lövés után, a závár­zat elreteszelésénék megszüntetése és a záródugattyú visszafelé mozgása után áb: rázolja, az ütőszög elreteszelése a működési helyzetében van és az ütőszög önkényes előrepattanását meggátolja, az 5—7. ábra az ütőszög elreteszelésének más foganatosítási alakját tünteti föl, még pedig az 5. ábra az 1. ábrának, 6, ábra a 2. ábrának és a 7. ábra a 3. ábrának meg­felelő vetületben, a 8. ábra a kidobót és kihúzót a működési állásban ábrázolja, a 9. ábra a záródugattyú és a kihúzó elöl­nézete, a 10. ábra a kihúzó oldal- éz fölülnézete. Ami már most a závárzat általános el­rendezését illeti, az elreteszelő tagokat két, a (k) záródugattyút kétoldalt szimmetriku­san megtámasztó, kényszermozgásszerűen ^vezetett (b, b) elreteszelő emelő képezi, melyek a (h) závárzattok belső oldalán hosz­szanti irányban nyúlnak végig és hátsói csapalakú végeikkel eme tok hátsó falába vannak ágyazva úgy, hogy csappantyúk módjára működhetnek és az elzárás létesí­tése után befelé fordulva a záródugattyút szimmetrikusan megtámasztják és elrete­szelik, ellenben a lövés után kifelé állanak és az így szabaddá tett záródugattyút ma­guk között hátrafelé mozogni engedik. A (b, b) elreteszelő emelők állítását a (d) fö­délben vezetett (a) excenterhornyos tolattyú végzi, melynek (al, al) excenterhornyaiba a (b, b) emelők (bl, bl) csapjai befogódza­nak. Ha az elzáródás létesült, (1. és 2. ábra) az (a) tolattyú a hátsó állásában van, a (bl' bl) c3apok az (al, al) hornyok mellső vé­gén állanak és a (b, b) emelőket oly hely­zetben tartják, hogy homlokfölületeikkel befelé fordulva a záródugattyúra támasz­kodjanak. Mikor az elreteszelődés megszűnt, az (a) tolatyú a mellső állásában van a (bl, bl) csapok az (al, al) hornyok hátsó vé­gébe fogódzanak úgy, hogy az emelők ki­felé lengenek, illetve a (h) závárzattok oldal­falainak megfelelő kivágásaiban rögzítve vannak. Találmányom szerint az 1—4. ábrán lát­ható foganatosítási alaknál az ütőszöget magába záró (s) hüvely hátsó végén egy (p) elreteszelő pecek van függélyes irányban eltólhatóan elrendezve, mely alsó, horog alakú (pl) végével az (r) ütőszög megfelelő (rl) orrával vagy vállával jön érintkezésbe és fölső végén kiálló (p2) toldattal van el­látva. Az (a) excenterhoronynak hátúi rugal­mas (q) nyelv gyanánt kiképezett toldata van, melynek hátsó végén a (p2) föltéttel korrespondeáló (q2) kiemelkedése vagy orra van, ez pedig a nyelv egyidejű vezetése céljából a födél belső toldatának megfelelő lécei közé fogódzik. A (p) elreteszeiőpecek az excenterhornyos tolattyú (q) toldatával vagy nyelvével ak­ként működik együtt, hogy a nyelv az ex­centerhornyos tolattyú hátsó állásában, vagyis mikor az elzárás létesül, (1. és 2. ábra) a (q2) föltét mögött fekvő részével a (p) elreteszeiőpecek (p2) föltéte alá áll be és így az elreteszelőpecket fölemelve oly helyzetben tartja, melyben alsó (pl) vége az ütőszög (ql) orrából ki van kapcsolva. Ha ellenben az (a) tolattyú a mellső állásá­ban van, pld. mikor a závárzat elreteszelő­dése megszűnt, (4, ábra) a (q) nyelv az ütő­szög (p2) föltétét elereszti úgy, hogy ez a . hüvely egy föltétjébe betolt (ql) rúgó ha­tása alatt leszorítva alsó (pl) végével az ütőszög (rl) orrával kapcsolatban marad. Míg tehát az első esetben (az 1. és 2. áb­rán látható állapotnál) az ütőszöget a (z, t) billentyű működtetésével akadály nélkül ki lehet váltani, a 3. ábrán látható helyzetnél tehát míg az elreteszelődés meg nem tör­tént, az ütőszög előreesappanása minden

Next

/
Thumbnails
Contents