48561. lajstromszámú szabadalom • Szövetek és máseffélék beszegésére szolgáló berendezés

élesítve van. Ha valamely csévefonál elszakad vagy elfogy, az orsófonálnak a szövet alatti részen nincs tartása és miután a gép még néhány öltést tett, a tű által továbbvitt fonál / a munkadarabtól a tűig — mint az 5. ábra szakadozott vonalaiból látható — ferde irányt vesz föl. Miután a tű föl- és lefelé mozog, a fonál a (j5) kés metsző éle felé kerül és a kés az orsófonál következő lefelé való mozgásánál azt elmetszi, minek következtében a (p) súly leesik és a két gép megáll. Az ismertetett szerkezetű kettős gép alkalmazása mellett az egyik gépet visszafelé lehet járatni, minek folytán a fonál abban az esetben, ha valamely csévefonál abban az esetben, ha valamely csévefonál kimarad, nem — mint az 5. ábrában föl van tüntetve — hátrafelé hajlik, hanem a szövetvezetés által a szorítóláb mellső részéhez vezettetik. Ha a gép így van berendezve, akkor az orsó fonalat lényegileg az imént leírt módon lehet elvágni, mely esetben a megfordított szorítóláb mögött, vagyis csekély távolságra a szövetvezetés irányában, egy rövid (15) kést alkalmazunk (8. ábra). Ámbár a kés vagy egyéb eszközök oly -célból való alkalmazása, hogy az orsónál a csévefonál kimaradása esetén elmetszhető legyen, fontos, mégis a gyakorlatban bebizonyult, hogy egy ilyen kést sok esetben el lehet hagyni akkor, amidőn a szabályozó készülék oly berendezéssel bir, hogy a szabályozó súlynak vagy egyéb alkatrésznek csak csekélymérvű mozgása szükségeltetik. Ezen célból a (p, p') súlyok (b3) kontaktusait úgy állítjuk be, hogy a .gépek már a súlyok csekélymérvű mozgása folytán megállanak. Az a gépek e célnak megfelelően vannak szerkesztve, akkor az (m) fonálban az (n) és (q) feszítőberendezések közt elegendő lazulás áll be ahhoz, hogy a csévefonál kimaradása esetén a súlyok egy keveset lefelé mozogjanak és így a (Q, Q') áramkört zárják és a kapcsolás megszüntessék. Magától értetődik, hogy a föntismertetett eredmények elérése céljából bármely egyéb szerkezet is alkalmazható. A 9—14. ábrában egy olyan berendtzés van föltüntetve, anrely a föntiekben leírt berendezés főbb céljait mechanikai úton éri el. A 9. ábra egy kettős szegély varró gép nézete, amelynél a baloldali gép néhány alkatrésze el van hagyva. A 10. ábra a 9. ábra 10—10 vonala szerinti metszet. A 11. ábra a 9. ábra jobboldali gépének nagyobbított végnézete, amelynél némely alkatrész metszetben van ábrázolva. A 12. ábra a 9. ábra baloldali működtető szerkezetének nagyobbított nézete. A 13. ábra a 12. ábra folytatását képezi és ezen szerkezetnek kisebb léptékben ábrázolt jobboldali részét mutatja, A 14. ábra a két gép szabályozó alkatrészei között lévő összekötő készülék nagyobbított nézetét tünteti föl. Ezen ábrákon (20) és (21) a két szegélyvarró gép fejeit jelzi. Mindegyik gép a (22) szíj által hajtatik, amely a (23) szíjdobbal van összekötve. Az utóbbi rendes körülmények között lazán ül a (24) tengelyen és a (25) lépcsős szíjdob által súrlódás útján hajtatik. Mindegyik gépfej kapcsoló szerkezettel van ellátva, a (20) fej kapcsolószerkezete a (26) görbített karú emeltyű által működtetik, amelynek rendesen az a tendenciája, hogy a (25) szíjdob forgását a (23) szíjdobbal való kapcsolása nélkül tegye lehetővé. A (26) kapcsoló szerkezet működtetése céljából a (27) emeltyű alkalmaztatik, amely a (28) kilengő tengelyhez van erősítve. Az utóbbi a (29) karral bír, amely a (26) emeltyű (31) karjával a (30) közbenső rész által van összekötve. Ha a (27) emeltyű a függélyes azaz a teljesen kihúzott vonalak által jelzett helyzetében van (9. ábra), akkor a (26) emeltyű (31) karja fölfelé mozog, minek folytán a (25) szíjdobnak a (23) szijdobbal való kapcsolata megszűnik és a gép megáll. Ugyanakkor a (32) fék megfogja a (23) szíjdobot, miáltal a gép gyors megállása j biztosítva van. Avégből, hogy a kapcsolás j a nem működő helyzetben tartassék és ezen helyzetbe jönni törekedjék, a (33) rúgó alkalmaztatik, amely az egyik végén