48495. lajstromszámú szabadalom • Cipővarrógép

vállrésszel van ellátva. A tűnek visszamoz­gása közben a (6) csapdatömb az (5) tömb­bel kapcsolásban van; hogy már most ezen kapcsolat a tű visszamozgásának végén megszűnjék, a (3) csuklós rúdnak az (5) tömb alá nyúló, alsó vége a (10) ütköző csavarral vagy pecekkel van ellátva, mely, miután a tű a maga visszamozgását befe­jezte és a megelőző hurkot megrövidítette, a (6) tömbhöz ütközik és azt az (5) tömb­ből kikapcsolja. Mikor az (5) tömb szabaddá vált (21. ábra), akkor azt a (4) emeltyűn a (11) rúgó támasztja alá, mely a (4) emeltyűbe elál­líthatóan beerősített és a hasítékban hosz­irányban elrendezett (12) rudat veszi körül. Ezen rűjnak fölső vége ütközőt képez, mely az (5) tömbnek a hasítékban való elmoz­gását és ezzel a tűnek adott utánaengedő mozgásnak mértékét határolja. A (11) rúgónak feszültsége akként van választva, hogy a munkadarabnak adago­lása közben a tűző fonál hurokja mérsé­kelt, utánaengedő húzást szenved, mely ele­gendő arra, hogy a fonál a tű horogjá­ban tartassék, de nem elegendő arra, hogy a tű vagy a fonál megsérüljön, vagy, hogy a cipőnek megfelelő adagolása vagy keze­lése megzavartassék. Az imént leírt szerkezet által nyújtott azon előny, hogy a tű a munkadarab ada­golása közben utánaengedő tartást kap, világosan kitűnik a 24. ábrából, mely váz­latosan szemlélteti, hogy a cipőnek orra körül történő elforgatása közben miként növekedik a legutóbb létesített tűző lyuk és a tű horogja közti távolság. A tűvezető az eddigi ily láncöltéssel dol­gozó varrógépekéihez lényegileg hasonló módon van elrendezve és működtetve, csak­hogy az azt működtető mechanizmus itt egyszerűbb és kompendiózusabb. A (13) tűvezető (4. ábra) a tűt hordó szegmensnek ürös forgási tengelyén hossz­irányban átvezetett (13a) tengelynek (3. ábra) egyik végére van fölerősítve vagy azzal egy darabban készítve. A tűvezető tengelyének ellenkező végére a (14) fogas szegmens van fölerősítve, mellyel a bü­työktárcsa segélyével működtetett (16) emeltyűnek mellső végére fölerősített (15) ' fogas szegmens kapcsolódik. Ekként a tű­vezető egy bütyöktárcsa hatása alatt mű­ködő emeltyű segélyével mereven és köz­vetlenül, tehát biztossággal és nagy sebes­séggel működtethető. A (17) száltartó kar is akként van el- • rendezve jás működtetve, mint az^eddigi ily gépeknél, azzal a különbséggel, hogy an­• nak a szálat fölvevő vége a munkadarab­hoz képest magasabbra emelkedik meg, mi­által annak a vágási ajakkal való érintke­zése ki van küszöbölve. A száltartó karnak ezen elmozgását az alább részletezendő mó­don, a hurkosítónak elrendezése teszi le­hetővé. A száltartó kar a mozdulatlan gép­fejben elrendezett (17a) tengelynek egyik végével van összekötve, míg ezen tengely­nek másik vége a (18) karra van fölerő­sítve. Ezen kart a (19) csuklós rúd a bü­työktárcsa segélyével működtetett (20) emeltyűnek mellső végével köti össze. A (21) hurkosító, mely a szálnak a tű horogjába való fektetésére szolgál, egy, a (22) karnak alsó végén kiképezett henge­res hüvelybe van akként beillesztve, hogy a hurkosító függélyes irányban elállítható. A hurkosító szárát a (23) rögzítő csavar j tartja a (22) karban. A (22) kar, hosszá­j nak közepén, a bütyöktárcsa segélyével működtetett (25) tolattyúnak mellső vé­gére erősített (24) tömbbel van elforgatha­tóan összekötve. A (25) tolattyú a tű fö­lött, ennek síkjával párhuzamos síkban ak­ként van elrendezve, hogy a tolattyú alter­natív mozgásának hatása alatt a hurkosító előre- és hátramozog. A hurkosító továbbá, a (22) karnak kilengetése segélyével, a tű síkjára merőleges elmozgást is kap, mely az alternatív mozgással kapcsolatban arra szolgál, hogy a szál a tű köré vezettessék és annak horogjába beillesztessék. A (22) karnak fölső végében kiképezett hüvely a (26) rúd fölvételére szolgál, melynek fölső vége a (27) rudat fölvevő karmantyú gya­nánt van kiképezve. A (27) rúd a (25) to­lattyúval párhuzamosan elrendezett (29) lengési tengelyről kinyúló (28) karra van

Next

/
Thumbnails
Contents