48495. lajstromszámú szabadalom • Cipővarrógép

fölerősítve. A (26) rúd a (22) karnak fölső 1 végében, a (27) rúd pedig a (26) rúdnak fölső végéiben sza,badon elcsúsztatható, minek folytán a (22) karnak a (25) tolattyú alternatív mozgásával egyidejű lengés adható. A (29) tengely, hátsó végén, a lefelé nyúló (30) karral, ez pedig egy, a gép bütyöktengelyén elrendezett bütyökkel kapcsolódó görgővel van ellátva. A hurkosítót működtető, imént leírt szerkezetet a hurkosítót, mozgásának minden fázisában, pontosan vezérli úgy, hogy a horkosító a szálat piegfelelően illeszti be a tű horogjába, függetlenül attól, hogy mily sebességgel hajtjuk a gépet. Ezen szerkezet egyszerűségével és kompendiózus elrendezésével tűnik ki, a működtetéskor pedig hatásosnak és tartósnak bizonyult. A leírt hurkosító mechanizmus természetesen nemcsak a leírt gépnél, hanem bármily, varrott cipők számára szolgáló cipővarró- \ gépnél is előnyösen alkalmazható. ! A hurkosító mechanizmusnak (25) tolatytyúja akként van elrendezve, hogy az a varrás síkjához, más szóval a gépbe behelyezett cipő talpához képest szög alatt hajló irányban végzi alternatív mozgását. A tolattyúnak ezen elrendezése fontos a száltartó karral ellátott gépekre nézve, amennyiben lehetővé teszi azt, hogy a száltartó kar a munkadarabhoz képest az eddiginél magasabbra emeltessék meg, amikor is a szál a tűnek horgos részére merőleges irányt jobban megközelítő irányban fog a tű köré tekercseltetni. A száltartó karral bíró, láncöltéssel dolgozó eddigi cipő varrógépeknél a hurkosító a karnak ia szálat fölvevő része fölé mozog, még mielőtt körüljárná a tűt, amikor is a szál a karral kapcsolódik. Ennek következtében a munkadarabtól mért azon távolságot, ameddig a száltartó kar megemelkedhetik, a hurkosító állása határolja; ha tehát a hurkosító. az eddigelé szokásos működtetésnek megfelelően van elrendezve, akkor a száltartó kar nem emelhető meg oly távolságig, mely egyes cipőnemeknél elegendő volna annak megakadályozására, hogy a száltartó kar a vágási ajkkal érintkezzék. A szál tartó karnak és a hur kosi tónak eddigi elrendezésénél továbbá az a hátrány mutatkozik, hogy, miután a hurkosító a szálat szükségképen a horog alatt tekercseli a tű köré, a szál csak a tűnek visszamozgása közben fog a tűn a horogba lecsúszni. Ha azonban a hurkosítót és a száltartó kart a föltüntetett' módon rendezzük el, akkor a száltartó kar az eddiginél nagyobb magasságig emelhető meg és a szál a horoghoz közelebb, azaz közvetlenebbül helyezhető be. Ezáltal elérjük azt, hogy a hurkosítás művelete pontosabban megy végbe és hogy a szál kevésbbé van a sérülés veszélyének kitéve. A főszálfölvevő a szokásos módon van szerkesztve és a bütyöktárcsa segélyével működtetett (32) emeltyűnek (4. ábra) mellső végén elrendezett (31) szálgörgőből áll. A segédszálfölvevőt a (33) szálgörgő alkotja, mely az elforgathatóan elrendezett (34) karnak mellső végére van fölszerelve. A (34) karhoz a rúgóhatás alatt álló (35) dugattyú szorul oda, mely egy, a gépállványban kiképezett vezetékben van elrendezve; a dugattyú fölső végére a gépállványnak egy hüvelyében, a dugattyú és az elállítható (37) csavar között elrendezett (36) spirális rúgó hat. Ekként a segédszálfölvevő fölfelétmozgásának a (36) rúgó feszereje ellentáll. A (38) szál a gépnek hátsó oldalán elrendezett (108) feszítő kerékre, innen pedig a (39) vezető görgőre, azután a segédszálfölvevőnek (33) görgője alá, végül a főszálfölvevőnek (31) görgőjére van rávezetve. Ezen görgők akként vannak elrendezve, hogy a főszálfölvevőnek megemelkedése közben a segédszálfölvevő megemeltetik. A főszálfölvevőnek sülyedése közben pedig a segédszálfölvevő akként szoríttatik le, hogy az a szálra a (36). rúgó feszereje és a három görgőnek viszonylagos helyzete által megszabott mértékű feszítést gyakorol. A főszálfölvevőnek sülyedése a száltartó karnak szálhuzó mozgása, a hurkosítónak hurokképző mozgása tűnek visszamozgása közben történik. Annak megakadályozása céljából, hogy a segédszálfölvevő a száltartó kartól, ennek