48334. lajstromszámú szabadalom • Forgó tömítőszelence

Ezen kiviteli alaknál az (a) tömítés a (b) tengelyen van elrendezve és azzal együtt forog. A helytálló (c) részben, amellyel szemben a (b) tengelyt tömítenünk kell, egy vékony (d) szelence van elrendezve, melynek (e) belső fölületét az (a) tömítés súrolja; A (d) szelencének külső fölületén, abban a zónában, amelyet belülről a tömítés súrol, a helytálló (o) részig elegendő (f) játéka van úgy, hogy ezen szelencerésznek kiterjedése nincs meggátolva az esetben, ha a tengely forgása alkalmával az (a) tömítésnél keletkező súrlódási meleg a (d) szelence átmérőjét valamivel megnagyobbítja. A 2. ábrán egy másik kiviteli példa van föltüntetve, melynél az (a) tömítést a helytálló (c) részen és a (d) szelencét a forgó (b) részen alkalmazzuk, azonban ismét olykép, hogy az (©) dörzsölési fölülettől számítva, az (a) tömítés be- j lül, és a (d) szelence kívül fekszik. Ezen kiviteli alak működési módja az előbb leírtéval teljesen megegyező. Az eddig ismertetett két kiviteli példánál a tömítés gyűrűalakú terekben van elrendezve. Minthogy azonban a szelence és a tömítés közötti súrlódás a tömítést az 1. ábrabeli kiviteli alaknál a tengelyhez képest, a 2. ábrabeli kiviteli alaknál pedig a helytálló részhez képest elforgatni törekszik, célszerűen a gyűrűalakú horonynak fölületét és a tömítést egymásba nyúló kiugrásokkal és mélyedésekkel látjuk el, amelyek a kölcsönös eltolódást gátolják. Ezt például a 3. ábrán föltüntetett módon eszközölhetjük. A 3. ábra a hornyon és a tömítésen keresztül vett hengeres metszet kifejtését mutatja. A horony (g) oldalfölületeíin (h) kiugrások vannak alkalmazva, amelyek az (a) tömítés megfelelő mélyedéseibe nyúlnak, és ilykép a tömítésnek az (i) kerületi irányban való eltolódását le- j hetetlenné tesák. A találmánynak az 1. ábrán rajzolt kiviteli alakjánál, amelynél a tömítés forog', e tömítés a röpítő erő hatása alatt a horony- I falakhoz való túlcsekély súrlódás esetén I kifelé, a (d) szelencéhez szoríttatnék, mi- j által a súrlódási munka tetemes megnőve- ! kedése állhat elő. Hogy ilyfajta radiális irányú mozgásokat meggátoljunk, a horonyfölületeken és a tömítésen oly egymásba nyúló kiugrásokat és mélyedéseket kell alkalmaznunk, amelyek a tömítést kifelé, radiális irányban történő mozgás ellen biztosítják. Az 1. ábrán például e célból a. horony (g) oldalfölületeit kiugró (k) karimákkal látjuk el, melyek az (a) tömítésnek (1) radiális irányban való kitérését gátolják. Az esetben, ha a tömítés több gyűrűvagy gyűrűszegmensalakú részből áll, melyeket tengelyirányban egymás mellé sorozunk, úgy arról kell gondoskodnunk, hogy minden egyes tömítő gyűrűt külön biztosítsunk a foglalatával szemben kerületi- vagy radiális irányban történő elfordulás ellen. Ezt az egyszerű, egymás mellé sorakoztatásnál nehezen érhetjük el, minthogy a köj zépen fekvő tömítő gyűrűket a tömítő tér hengeres fölületéhez kell erősítenünk, vagy pedig a két szélső tömítő gyűrű közvetítésével kell rögzítenünk, amely szélső tömítő gyűrűk a tömítő tér oldalfelületeire feküsznek föl és itt a föntebb leírt módon tarthatók meg kellő helyzetükben. Minthogy az ilyfajta kapcsolat, különösen forgó tömítés esetén, nem nyújt teljes biztonságot a középső gyűrűk eltolódása ellen, célszerűbb a tömítő gyűrűk közé zárt gyüket helyezni, amelyek egyrészt megfelelően egymásba nyúló részek, pl. horony ós léc által tengelyirányban eltolhatóan vannak a tömítő tér belső hengeres fölületével öezszekötve, és másrészt a föntebb leírt, a tömítő gyűrűk helyzetének biztosítására szolgáló kiugrásokkal, illetőleg mélyedésekkel vannak ellátva. Ily kiviteli alakot tüntet föl a 4. ábra. A négy (a) tömítőgyűrű között zárt (m) gyűrűket helyezünk el, amelyek a henge| res tömítő tér (m) belső fölületén horony és léc útján vannak rögzítve. A gyűrűkön oldalsó (h) és (k) kiugrások és egy (o) léc van alkalmazva, melyek a gyűrűk oldalné-I zetén (5. ábra) láthatók, í Puha vagy rugalmas tömítés alkalmazása | esetén a tömítő szelencét oly módon ké! pezhetjük ki, hogy a tömítést utána lehés-