48334. lajstromszámú szabadalom • Forgó tömítőszelence
sen húzni. így például az 1. ábrabeli kiviteli alaknál a tömítő tér elől a (p) csavaranya által van lezárva, amelyet a tömítés utánahúzása céljából megfelelően elforgatunk, úgy, hogy <12/ <12* (a) tömítést tengelyirányban összenyomja és ilykép jobban neki szorítja a (d) szelence (e) csúszófölületének. Ha több tömítő gyűrű van egymás mellett elrendezve, úgy a csavaranyához legközelebb fekvők erősebben nyomatnak ösz- j sze, minthogy a tömítés a tömítő tér belső hengeres fölületén bizonyos súrlódási J ellenállással találkozik, amelyet a csavar- j anya felőli oldalon utánahúzás alkalmával | előbb le kell győzni. Hogy már most ezen • tekintetben az összes tömítőgyűrűket ugyan- ! azon viszonyok közé hozzuk, a tömítő tér ; belső hengeres fölületét oly egy- vagy j többrészű szelence képezehti, amelyre a ! l tömítő gyűrűk belső fölülete fölfekszik és j amely a csavaranya által tengelyirányban í eltolható. Ilykép a tömítés és a tömítő tér ] belső hengeres fölülete közötti súrlódás az j összes gyűrűknél egyidejűleg legyőzetik, ; és maguk a gyűrűk egyenletesebben nyo- ! matnak össze. ! Ily (q) szelence látható a 4. ábrán raj- | zolt kiviteli alaknál. A szelencét a (p) csa- ; varanya tolja el olykép, hogy a szelence a csavaranya által a tömítő gyűrűkre tengelyirányban gyakorolt nyomással együtt a gyűrűknek egyenletes összenyomását bizsítja. A (q) szelence, (4. és 5. ábra) belső hengeres (r) vezető fölületével (5. ábra) eltolhatóan van alátétjén elrendezve, a jelen esetben pl. a (b) tengelyen (s) horony és léc alkalmazása mellett. Oly szerkezeteknél, amelyeknél a tengelyközépnek a, tengely hosszirányú középvonalához merőlegegesen való eltolódása lehetséges, a tömítő szelencében egy utánaengedő tagot kell , alkalmaznunk, amely a tengelyt követheti oly célból, hogy egyoldalú nyomások és azáltal helyi káros megmelegedések föl ne léphessenek. Alkalmas utánaengedhetőséget olykép érhetünk el, hogy a tömítő szelence nem forgó részét a tengely hosszirányához merőleges síkokban eltolhatóan rendezzük el, amint az 1. ábrán forgó tömítés esetén van föltüntetve. A nemforgő tömítőszelencerész ez esetben a (d) szalence, amely a (b) tengely hosszirányához merőleges (t) fölületek mentén eltolódhatik és így a tengely ily irányú mozgásait követheti. A 2. ábra szerinti nemforgó tömítésnél a tömítés (u) foglalatával együtt a (t) fölületeken sugárirányban eltolhatóan van a helytálló (c) tokban megtartva. Mindkét esetben úgy az 1. ábrabeli kiviteli alakmái, mint a 2. ábrabeli foganatosításnál megfelelő szerkezeti elemek által gondoskodnunk kell arról, hogy az eltolható rész a forgó rész által annak forgása alkalmával a föllépő súrlódás folytán magával ne vitessék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó tömítő szelence, azáltal jellemezve, hogy a tömítő tér kívülről egy vagy több gyűrű vagy szelence által van körülvéve, amelyek oly módon vannak kiképezve, hogy kifelé szabadon kitágulhatnak, mimellett a tömítés forog és a gyűrűk, illetőleg szelencék nem forognak, vagy pedig megfordítva. 2. Az 1. pontban igényelt forgó tömítő szelence foganatosítása, azáltal jellemezve, hogy a tömítés a tömítő tér megfelelő határolófölületein kiugrások és mélyedések által van az ezen határolófölületekkel szemben való eltolódás ellen biztosítva. 3. Az 1. pontban igényelt forgó tömítő szelence foganatosítása, azáltal jellemezve, hogy a tömítő gyűrűk között gyűrűk vannak beiktatva, amelyek a tömítő tér belső hengeres határolófölületén tengelyirányban eltolhatók és melyek a tömítés rögzítéséhez szükséges kiugrásokat és mélyedéseket hordozzák. 4. Az 1. pontban igényelt forgó tömi szelence foganatosítása, azáltal jellemezve, hogy a tömítés oly szerkezet által tartatik meg a tömítő térben, amely a tömítésnek utólagos erőteljesebb összenyomását vagy a tömítő fölületekhez erősebben való hozzászorítását teszi lehetővé.
