48190. lajstromszámú szabadalom • Csőrúgós hőmérő

ben elhelyezett mauométeren olvastatnak le. A 4—6. ábrabeli hőmérők a hőjelzések gyors közlésére alkalmas berendezéssel bírnak. Végül a 7. ábrabeli hőmérő esetében két, t. i. egy légnemű és egy csöppfolyós közlőanyag van alkalmazva. Az 1. ábrában a hőmérő tartánya az (a) és (b) kamarákra van osztva, amelyeket az (e) keresztfal választ el egymástól. Az (a) és (b) kamarák a (d) cső útján állnak egymással összeköttetésben, amelynek átmérője oly kicsiny, hogy benne hajcsöves erők keletkezhetnek, amelyek a folyadék mozgásának fékezésére szolgálnak. A (b) kamarában a (h) nyomást létesítő, az a kamarában pedig az (i) közvetítőanyag van elhelyezve, amelyek között a (k) elválasztó anyag alkalmaztatik. A tartány fölső részéhez a manométerhez vezető (e) hajlékony cső kapcsolkozik. A (d) és (e) csövek (f) és (g) alsó végei a nyomást létesítő illetőleg a nyomást közvetítő folyadék belsejébe nyúlnak. A (k) elválasztóanyag, mely szilárd vagy . csöppfolyós lehet, mindenkor a következő föltételeknek tartozik megfelelni. 1. Olvadási hőmérséke alacsonyabb legyen, mint a készülékkel megmérendő legalacsonyabb hőmérsék. 2. A (h) nyomást létesítő és az (i) köz veti tőany aggal szemben közömbösen viselkedjék és azokkal ne keveredjék. 3. A belőle fejlődő gőzök feszültsége lehetőleg csekély, de mindenesetre csekély ebb legyen, mint a nyomást létesítő és a közvetítő anyagokból fejlődő gőzöké. A (k) elválasztóanyag által ily módon elválasztott nyomást létesítő és közvetítő anyag egymással nem érintkezhetik úgy, hogy ez utóbbiaknál most már nem játszik szerepet, hogy egymással satmben mily módon viselkednek, illetőleg hogy egymásban oldhatók és egymással keveredésre és diffúzióra képesek-e ? Elválasztóanyagúl célszerű szilárd halmazállapotú vagyis olyan anyagot alkalmazni, amely a közönséges hőmérséknél megmerevedik, mert az ily módon megmerevedett elválasztóanyag a nyomást létesítő és közvetítőanyagot kamaráikban elzárva tartja és egymáshoz férkőzni illetőleg keveredni nem engedi még akkor sem, ha a készülék például szállítás közben lökéseknek, rázkódtatásoknak stb. tétetik ki. Ha elválasztóanyagúl folyadékot, például higanyt alkalmazunk, a (d) és (e) csövet lehetőleg szűk hajcsövekként kell kiképeznünk, hogy a hajcsöves kiképzés által az egyes [folyadékok kamarái közötti közlekedés, ráz kódtatások stb. alkalmával meggátoltassák. Példaképen fölemlítjük, hogy a kiviteli alaknál nyomást létesítő anyagúi vizet, közvetítőanyagúi glicerint, elválasztóanyagúl pedig Darcet-féle ötvényt alkalmazhatunk, amely utóbbinak olvadási hőfoka 94* C. A 2. ábrabeli kiviteli alak az 1. ábrabelitől abban különbözik, hogy a nyomás közvetítésére az (a) kamarábnn le?ő (i) gáznemű anyag szolgál, amely például hidrogén, nitrogén, levegő, szénsav stb. lehet. Föl van tételezve továbbá e kiviteli alaknál, hogy a nyomást létesítő (h) anyag az elválasztó (k) anyagnál nagyobb fajsúlyú, minélfogva az a tartány alsó részében a közvetítőanyag alatt, nem pedig mint az 1. ábra esetében a közvetítőanyag fölött helyezkedik el. A nyomást közvetítő anyagúi higanyt, cinket, kadmiumot, ként, szeleniumot stb alkalmazhatunk, mimellett elválasztóanyagúl káliumklorid, klórnátrium, ezüstchlorid stb. szolgálhat. Az (i) gáznemű közvetítőanyagot tartalmazó (a) kamara ez esetben is, ép úgy, mint az 1. ábra esetében, az [(e) hajszálcsövön át közlekedik a manométerrel. Az (i) gáznemű anyag feszélyét a mérendő hőmérsékhez és a manométer fokbeosztásának terjedelméhez képest állapítjuk meg. Nem szükséges, hogy az (e) cső egész hosszában gázzal legyen kitöltve, sőt egyes esetekben célszerűen úgy járhatunk el, hogy a csőnek a manométerhez csatlakozó szakaszát, úgyszintén a manométert is 'gáz helyett valamely oly folyadékkal töltjük ki, amellyel szemben a nyomást közvetítő gáz semlegesen viselkedik. Hogyha az 1. és 2. ábrabeli hőmérő tartányát melegítjük,