48079. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép különböző ellennyomással dolgozó üzemhez

gőz a kizárólag bebocsátásra szolgáló elemeken át a hengernek csak azon végén áramlik be a hengerbe, melynél a kiegészítő káros tér fekszik, amikor is hőjének j égy részét a kiegészítő káros tér fölületei- ! nek adja át, míg a hidegebb fáradt gőz ezen fölületeket nem érinti, mivel az mindig csak a dugattyú által vezérelt és a j löket másik végén elrendezett kibocsátó ' nyílásokon át távozjik. A kiegészítő káros i tér fölületei elmek következtében állán- 1 dóan aránylag magas hőmérsékletűek maradnak. Ha a bekapcsolható kiegészítő káros tér közvetlenül a hengerfödél előtt fekszik és egy, az utóbbira illesztett süveg által vétetik körül akkor ezen káros (tér a gép normális üzeme alatt egyúttal légszigetelő réteget képez, mely a hengerfödél hőkisugárzását lehetőleg meggátolja. A hengernek friss gőzzel való töltése folyamán a kiegészítő káros tér fölületeinek átadott hőmennyiség az ezen térben lévő gőz expanziója közben a munkahenger fa- I Iáiba vezettetik úgy, hogy a henger a ki- I egészítő káros tér bekapcsolása folytán , még magasabb hőmérséklet en tar tátik meg, ! mint normális üzemnél. Ennek folytán a munkahengernek különben szükséges fűtése részben vagy egészen elmaradhat. Ha a kiegészítő káros teret fűtjük, pl. azáltal, hogy azt két, friss gőzzel töltött fűtő tér között rendezzük el, akkor a kiegészítő károsí térben lévő gőz által fölvett hőmennyiség is átadatik a munkahenger falainak az expanzió alkalmával. A mellékelt rajzban a találmány tárgya három foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak részben nézete, részben hosszmetszete; a 2. ábra a második foganatosítási alaknak vázlatos hosszmetszete; a 3. ábra a harmadik foganatosítási alaknak vázlatos hosszmetszete. A föltüntetett gőzgép kettős működésű gőzhengere az (1) munkahengerből (1. ábra) és a két (2) és (3> hengerfejből áll. A hengerfejekben a csupán a gőz bebocsátását végző és pl. forgó tolattyúk gyanánt kiképzett (4) bebocsátó elemek vannak elrendezve, melyekbe a gőz a friss gőz számára szolgáló (5) vezetékhez (2. ábra) csatlakozó (6) csőtoldat útján jut. A gőz, mely a (8) munkadugattyú (1. ábra) löketének egyik végén a (7) csatornákon át áramlik az (1) hengerbe, az expanzió befejeztével a hengerből csakis a dugattyú másik löketének végién a henger (9) kibocsátó nyílásain át távozhatik; ezen nyílásokat a munkadugattyú akként szabályozzá,hogy a löket végén a nyílásokat előremenet alkalmával szabaddá teszi, a visszámenet alkalmával pedjg befödi. A gőzgépnek részletezett szerkezete folytán a kompresszió állandó marad és a gőz állandón csak a (2, 3) hengerfejekből áramlik a hengeren át ennek közepe |felé. A (9) kibocsátó nyílások célszerűen egy, az utóbbiakat körülvevő (10) gyűrűs burokba torkolnak, mely a (11) csőtoldattal a fáradt gőz vezetékéhez csatlakozik. A (2, 3) hengerfejek akként vannak leképezve, hogy a (6) csőtoldatok útján beáramló friss gőz a (4) bebocsátó elemekhez való jutás előtt a (12) fűtő téren kénytelen átáramlani, A (12) teret körülvevő, tulajdonképeni hengerfödélnek külső oldalán egy, az utóbbinak egész külső falára kiterjedő (13) kamra van elrendezve, mely a (12) fűtő téren áthatoló (14) 'csatorna és a (15) nyílás révén a henger belsejével közlekedik. A (15) nyílás a kívülről elállítható és pl. szelep gyanánt kiképzett (16) záró elem segélyével zárható. Ha a kondenzációs gép gyanánt szer. kesztett gőzgép normális ellennyomással, azaz bekapcsolt kondenzációval dolgozik, akkor a (16) zárószelep zárva van, a (7) csatorna útján a hengerbe áramló gőz pedig a (9) kibocsátó nyílásokon át a löket másik végén részben kiáramlik, míg az utóbbiaknak a (8) munkadugattyú által végzf.tt elzárása után a hengerben visszamaradó gőz a normális káros térbe komprimáltatik. A gépnek ezen normális üzeme alkalmával a levegőt tartalmazó (13) tér á tulajdonképeni hengerfödél légszigetelő ré-