48079. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép különböző ellennyomással dolgozó üzemhez

- 3 tegéül szolgál. A friss gőznek a ;(12) fűtőtéren való átáramlásakor, e tér falainak átadott hő kisugárzásának meggátlása, vagy legalább is erős csökkentése folytán, egyrészt korlátoztatik a friss gőznek a (12) térben való kondenzációja, másrészt elkerüljük a henger frame-oldalán, különösen túlhevített gőz alkalmazása esetéin, a hőnek a keresztfej és a hozzátartozó részek olajozására gyakorolt káros hatását. Ha a kondenzációs gépet nagyobb ellennyomással akarjuk járatni, amennyiben azt pl. váltó szelep (segélyével kipuffogásra kapcsoljuk át, akkor a henger belsejét a (16) szelep segélyével a (13) térrel hozzuk közlekedésbe úgy, hogy az utóbbi, kiegészítő káros tér gyanánt hat. A ,(9) kibocsátó nyílásoknak a (8) munkadugattyú segélyével végzett elzárása után; a hengerben, nagyobb ellennyomás mellett, visszamaradó gőzmennyiség már1

most nemcsak a normális káros térbe, hanem a (13) kiegészítő káros térbe is bekomprimáltatik, miállal elkerüljük azt, hogy a kompresszió végnyomása a megengedett határt túllépje. A töltés folyamán a friss gőz fűtő hatása folytán a kiegészítő káros tér falainak átadott hőmennyiség az ezen térben lévő gőz expanziója közben állandóan az (1) henger falaiba vezettetik, mivel az állandó körai kiömlés és kompresszió, valamint a gőz egyértelmű áramlási aránya folytán lehetetlen, hogy a távozó gőz révén & kiegészítő káros tér kihűlést szenvedjen. A 2. és 3. ábrákban föltüntetett foganar tosítási alakoknál a henger belsejéhez kapcsolható két (13, 17), 111. három (13, 17, 18) kiegészítő káros tér van elrendezve. Két-két (13, 17), 511. (17, 18>tkáros tár közé mindig egy-egy (19), ill. (20) fűtő tér van iktatva, mely utóbbiakat példáinak okáért a friss gőz segélyével fűthetjük, amikor is az utóbbit a friss gőz (5) vezetékéből elágazó (21), ill. (22) vezetékek útján vezetjük a fűtő terekbe. Miként az első foganatosítási alaknál a normális káros teret a (6) szelep segélyén vei (1. ábra) hozhatjuk összeköttetésbe a (13) kiegészítő káros térrel ugyanoly módon a (17) kiegészítő káros teret |(2. ábra) a kívülről elállítható (23) szelep segélyével a (13) térrel, a (18) kiegészítő |káros teret pedlig (3. ábra) a (24) szelep ^segélyével a (17) térrel hozhatjuk közlekedésbe. Ekként a (16, 23) (2. ábra); jll. a (16, 23, 24) (3. ábra) szelepek nyitása segélyével a normális káros teret fokozatosan megnövelhetjük. A (16, 23, 24) szelepek kívülről való elállíthatása céljából a (23) és (24) szelepek rúdjai, pl. ürös tengelyek módjára .vannak kiképezve és egymásba illesztve, a közös (25) tömítő szelencén járnak át. , Több bekapcsolható káros térnek és közéjük iktatott fűtő tereknek elrendezésemellett a (2) és (3) hengerfejek |(1. ábra) úgyszólván bordás fíűtő testek gyanánt hatnak, minek folytán a hengerfej oly hőmérsékleten tartható, melynél az említett terekben foglalt gőz nem kondenzálódik. A gőzhenger káros terének fokozatos megnövelhetése révén módunkban áll a gőzgépet a különböző ellennyomásokhoz alkatmazkodtatni. A részletezett elrendezéssel biró és kondenzációs gép gyanánt szerkesztett gőzgépet, melynél a (13) kiegészítő káros teret (1. ábra) a kipuffogással dolgozó üzemre való átváltáskor bekapcsoljuk, példának okáért a (17) kiegészítő káros térnek folytatólagos bekapcsolása mellett egy másik, tetszőleges szerkezetű kondenzál ciós géphez akként csatolhatjuk, hogy az előbbi gép hengere az utóbbi gép ;

hengeréh hez képest magas nyomású henger gyanánt dolgozzék úgy, hogy kompouindgép keletkezik (2. ábra). Ha pedig kompoundgép már rendelkezésre áll, akkor a (18) kiegészítő káros térnek folytatólagos bekapcsolásával a részletezett gép a meglévő kompoundgéppel hármas expanziójú gép gyanánt működhetik együtt, amikor is a részletezett gép hengerét magasnyomású hengerként kapcsoljuk a kompoundgép hengerei elé (3. ábra). A (13, 17, 18) kiegészítő káros tereknek a henger belsejéből való elzárására szolgáló (16, 23, 24) szelepeket az 1. ábrában a (16) szelepnél föltüntetett módon elállít-