48059. lajstromszámú szabadalom • Csöves kazán

Megjelent 1910. évi február hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48059. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Csöves kazán. KESTNER PAUL MÉRNÖK LILLEBEN. A bejelentés napja 1909 május hó 18-ika. Jelen találmány tárgya csöves kazán, melynek jellemző sajátsága abban áll, hogy a csövek nem alkotnak tömör csőköteget, melyben a csövek egymástól egyenlő távolságban vannak elrendezve, hanem két csoportban W-alakot képeznek. Ennek következtében a gázok nem találnak folytonos falazatra, hanem különböző utakon hatolhatlak be, melyekből csak két cső-sor között kell átáramolniok, hogy a gyűjtő kéménybe jussanak. Ez az elrendezés azzal az előnnyel jár, hogy a rendkívül nagy mértékű egyenlőtlen elpárologtatás, mely az eddig ismert csöves kazánoknál fönnáll, elkerültetik. Utóbbiaknál a tüzeléshez legközelebb fekvő két csősorban a gőzfejlesztés a többi csősor gőzfejlesztéséhez képest igen aránytalan, minthogy az összes égési gázok e két sor között baladnak át é8 azonkívül a két csősor a tűzhely hőkisugárzását is fölveszi. Ebből következik, hogy ezen két csősorban rendkívül nagy elpárologtatás megy végbe, ami által megfelelő nagy vízhozzávezetés szükséges. Ennek folytán a kevésbbé fölhevített csősorokban heves ellenhatás keletkezik azon körfolyamattal szemben, mely a kazán szerkesztésénél szándékolva volt. Ez a hátrány az új elrendezésnél elesik, minthogy a csőköteg összes esősorai egyenletesen hevíttetnek föl. Az ezzel járó másik előny abban áll, hogy a gőzkeringés sokkal egyenletesebbé és gyorsabbá válik, ami által a hőátvitel is ugyanoly arányban növekszik. Az összes csövek egyenletes fölhevítése által továbbá eléretik, hogy a kiterjedések és összehúzódások valamennyi csőben ugyanoly mértékűek, ami a különböző szerkezeti részek szabad kiterjedését teszi lehetővé, anélkül, hogy ez hátrányokra vezetne. A csatolt rajsokon az új csöves kazán példakép vett foganatosítási alakjában az 1. ábrán függélyes metszetben, a 2. ábrán pedig fölülnézetben van föltüntetve. A függőlegesen elrendezett hosszú (A) csövekből alkotott csőköteg összes csövei a (B) gyűjtőbe torkolnak; a fölső (C) gyűjtő szintén a csövek megerősítésére szolgál. A (C) gyűjtő a (D) gőz- és víztartályba torkollik; a vizet az (E) cső vezeti vissza, mely a (D) tartályt az alsó (B) tartállyal összeköti. (F) a tüzelést és (G) a válaszfalakat jelzi, melyek által az elégési gázok arra kényszeríttetnek, hogy csőkötegen többszörösen átáramoljanak.