47717. lajstromszámú szabadalom • Biztósítóberendezés a repülőgépek kipróbálásához és szabad repülés technikájának elsajátítására

- 2 -nek fölhajtó ereje szolgál támpontul a kötélrendszer és aröpölőgép súlya ellenében, amely ballonok másfelől a röpülő haladási irányában mozgathatók. Az alapgondolat gyakorlati kivitele, miként belátható, igen sok változatot enged meg általában, úgy a fix állványzatok, valamint a ballonok alkalmazásával. Ez utóbbiak használata mellett létesíthető elrendezése egyik példaképem kiviteli alakját, az 1. ábra oldal, a 2. ábra pedig hátnézetben tünteti föl. A 3., 4. és 5. ábrák ugyanezen kiviteli alaknál a fölfüggesztés részleteit mutatják és pedig a 3. ábra a 4. ábrának A—B vonala szerinti homloknézetét, a 4. ábra a 3. ábra C—D vonala szerinti hossz, az 5. ábra a 4. ábra E—F vonala szerinti keresztmetszetet, és a 6. ábra végül a fölfüggesztő szerkezet nyílását láttatja alulról nézve. A jelen példánál két darab (a, al) kormány és hajtóberendezéssel ellátható szivaralakú ballon van alkalmazva, melyek egyfelől egymással a keresztirányban (b) kötéllel, másfelől mindegyik külön-külön (c) és (d) kötelek útján egy-egy (e) és (e') gépkocsival állnak csuklós akaszkarikák közbeiktatásával özszeköttetésben. A gépkocsik, amelyek közül a hátsó jobb lekapcsolás végett esetleg oldalt is lehet vezetve, megfelelő vontatási képességgel j bírnak és oly nehezeknek kell lenniök, hogy a ballonok fölhajtó és ellentálló erejét ellensúlyozhassák. A kifeszített (b) kötélen, ennek hosszirányában eltolható (f) hüvelyen van fölerősítve a (p) kötél egyik vége, másik vége pedig a (g) röpülőgép fölső részén alkalmazott akaszon nyer megerősítést. Nyilvánvaló már mo3t, hogy ha az (e) és (e') gépkocsik valamely kijelölt pályán az (a) és (a') ballonokat oly sebességgel vontatják, mely sebesség egyenlő vagy rnegközelíthetőleg egyenlő a (g) röpülőgép röpülési sebességével, akkor a (p) fölakasztó kötél laza marad és a röpülőgép oly állapotban van, mintha szabadon lebegne a levegőben. Mihelyt azonban valamely oknál fogva az önröpülés akadályokba ütközött, a (p) kötélnél fogva a röpülőgép (p) keresztkötélen csüngve fog maradni. A haladási irányban tehát a röpülőgép szabadon manövrirozhat, ha a röpülési sebességgel a ballonok vontatási sebessége lépést tart — amit a gépkocsi vezetők folytonos figyelme és kellő begyakorlása mellett el lehet érni. De manövrirozhat a röpülőgép az (a) és (a') ballonok közti térségben keresztirányban is, miután az (f) hüvelyen ülő (i) görgők segélyével a fölakasztási pont kötélpályán, a röpülőgép által könnyen ide- és oda vonszolható. Az (f) hüvely egy példagépeni kiviteli elrendezését (fig. 4.— fig. 6.) láttatja. A (b) kötélen ül az egymáshoz 120 fokkal elállított (i) görgők segélyével, a (h) belső hüvely, amelyen golyós csapágyakon foroghat az (m) szájjal ellátott (f) külső hüvely, amelynek karimás homlok vájatába az (s) spirálrúgó van beágyazva, oly módon, hogy egyik vége az (f) hüvely, másik vége pedig a (k) rúd által a (h) hüvely karimájához van erősítve. Az (f) hüvelyre van erősítve másfelől a (p) kötél fölső vége, mely kötél az (s) spirálrúgó hatása alatt az (f) hüvely hengerére fölcsavarodik és a (p) kötél nem képezhet öblöt az esetre, ha a röpülőgép magát a levegőben föntartani képes. A (h) hüvely (m) szája úgy van kiképezve (fig. 6), hogy a haladási irányban a (p) kötél föl- és lecsavarodása akadály nélkül megtörténhetik, ellenben, ha a röpülőgép oldalirányú mozgást végez az (a) és (a') ballonok között, akkor a (p) kötél már nem csavarodhatik le, hanem beszorul a száj oldalas (n) ékalakú kivágásába, honnan csak akkor szabadulhat föl, ha az (f) hüvely a röpülőgép előhaladási iránysíkjába, avagy ahhoz közel vonszoltatott a röpülőgép által. Ezek szerint tehát a röpülőgép a két ballon útja és a (p) kötél hossza által határolt térségben, a ballonok leterhelése mellett szabadon mozoghat. Természetesen lehet egyetlen egy vagy kettőnél több ballont is alkalmazni, sőt esetleg elmaradhat a földhöz való lekapcsolás a (c) és (d) kötelek által, ha kellő