47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep
— 6 -ból, mint az 1 — 4. ábrák szerinti kivitelnél, 1 i csak hogy ez esetben a csovillavalto helyett tolattyút kell alkalmazni, mely fölváltva a (d) és (e) csöveket, vagy a (d') és (e') csöveket zárja el és egyúttal arra is használható, hogy a beosztások sorrendjét megfordítsa. A 15—19. ábrákon föltüntetett kivitel szerkezete a 9—12. ábrák szerinti kivitel szerkezetével megeggyezik, csakhogy itt a (g) és (g') hasítékok egyenes vonalban vannak elrendezve. A működési mód tekintetében ez a kivitel hasonló az 5—8. ábrák szerinti kivitelhez, csak hogy itt a (c) tolatyttyú nem futhat üresen. Máskülönben ezen kivitel működési módja a betűjelzések azonossága folytán minden további magyarázat nélkül megérthető. Magától értetődik, hogy az egyenes vonalban vezetett szeleptest mozgása fogasrúd és fogaskerék vagy eféle segélyével forgó mozgássá alakítható át, ahol ez valami okból, például térbeli okokból, szükségesnek mutatkozik. I Az ilyen fogasrúd (z) fogai (17. és 19. ábra) arra is használhatók, hogy egy becsappanó kilincs (zárókúp vagy efféle) segélyével a tolattyút és ezzel együtt a beállíttandó szerkezet is a beállított helyzetben rövid ideig fogva tartsák vagy pedig az (y) fogaskerék hajtására (17. ábra) a (c) tolattyú oldalán (r) hajtópálcák vannak elrendezve. Ez a szerket azonban ellenkező értelemben is használható, vagyis az (y) fogaskerék arra is szolgálhat, hogy azon szerkezet mozgásását amelyhez a nyomóközeget a tolattyú vezeti, a tolattyúra vigye át. A berendezés azonban más célra is szolgálhat. Ha például föltesszük, hogy az (y) folyadék a föitüutetett tíz fog helyett csak egy foggal bír, akkor a (c) tolattyú mindig csak egy beosztással vitetik tovább, mialatt az (y) kerék egy teljes fordulatot végez. Ezáltal mint már a 4. ábrával kapcsolatban is említve volt, itt is azt az eredményt érhetjük eJ, hogy a nyomóközeg által hajtott szerkezet pl. tízszerte nagyobb utat tesz meg, mint a (c) tolattyú. Magától értetődik, hogy ez a viszonyszám tetszőleges lehet, 1 amennyiben ez csak az (y) kerék átmérőjétől, vagy a kerületén lévő beosztások, illetve menesztők számától függ. Ilyen berendezés ott alkalmazható előnyösen, ahol mint már a 4. ábra és az 5—8. ábrák szerinti kiviteleknél az irógép kocsijára vonatkozó példa esetében láttuk, arról van szó, hogy egy tárgyat olyan úton kell végigmozgatni, amely először nagyobb szakaszokra van osztva és azután minden rész a métermértékhez hasonlóan albeosztással bír. A 20. ábra egy egyenes többirányú szelepnek egy további kivitelét mutatja hosszmetszetben. Ezen szelep minden csőpár bevezető és elvezető csövét fölcseréli egymással és ezáltal a beosztások sorrendjét megváltoztatja. A 21. ábrán ezen szelep (a) födele, a 22. ábrán (c) tolattyúja, a 23. ábrán pedig (f) födele látható. A fölcserélhető csövek az (a) födélen páronként egymás fölött vannak elrendezve. Ennek megfelelő iránnyal bírnak ezen csövek (b) illetve (k) csatornái is, vagyis nemcsak az egyik rész I csőpárjai állnak a másik rész csőpárjaira merőlegesen, hanem a hozzájuk tartozó (b) illetve (k) csatornák is. A (c) tolattyú (g) átbocsátó furatai (22. ábra) egymáshoz képest eltolhatóan vannak elrendezve. A többirányú szelepnek ez a kivitele úgy működik, hogy a (c) tolattyú átkapcsolása után az összes elvezető csövek használatára kész állapotban maradnak, vagyis a két-két csőpár között már fönnálló összeköttetés egyszerűen úgy cserélődik föl, hogy például a 3. cső, mely előbb a 3. elvezető csővel volt összeköttetésbe, most a 8 elvezetőcsővel köttetik össze és ugyanakkor az ily módon fölszabadult (3) elvezetőcső az ugyancsak fölszabadult (8) bevezetőcsővel jön összeköttetésbe. Ennélfogva két-két csőpár között az összeköttetés mindig fölcserélődik és ennek folytán, mint már említve volt, egy meghatározott sorrend minden további nélkül ellenkezővé válhat vagy megváltozhat. Ez a kivitel különösen írógépeknél, számológépeknél, ellenőrzőpénztároknál és hasonló készülékeknél bír fontossággal, mivel a nyomóközegek vezetékeinek föntemlített