47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep

— 7 sorrend változtatása által az összeadásra . szolgáló működés kivonási működéssé, a szorzási működés pedig osztási működéssé változtatható át. A találmány valamennyi kiviteli alakjánál, melyeknél sík fölületeikkel egymásra fekvő részek egymáshoz képest elforgattatnak vagy eltolatnak, a jó tömítés miatt természetesen szükség van arra, hogy ezen részek súly vagy rúgóterheléssel, vagy pedig maga a nyomóközeg által egymáshoz szoríttassanak. így pl. a 24. ábra egy (o) tekercsrúgónak a fönti célból való alkalmazását mutatja. Hogy a tömítés különösen nagyobb nyomás esetén, még biztosabb legyen, a (c) tolattyúnak célszerű kissé kúposán csökkenő keresztmetszetet adni (lásd 24. ábra) fölső részét vagy pedig az egyenes vonalban mozgatott (c) tolattyúkat, széthajlóan elrendezni,(lásd 13. ábra), ami természetesen szintén föltételezi, hogy az érfölületre állandóan nyomás nehezedjék. A nyomóközegnek a bevezetőcsövekből az elvezető csövekbe való átvitelére sem szükséges épen egy (a) födélnek és egy (f) födélnek alkalmazva lennie, amennyiben (c) tolattyú úgy szerkeszthető, hogy a visszatérő nyomóközeget más csövekbe vezesse át, melyek ugyanazon helytáló részben vannak elrendezve (lásd a 24. ábra alsó részét). Ez esetben tehát az (f) födél megtakarítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Töbirányú szelep levegő-, gáz- vagy folyadéknyomás alatt álló vezetékek számára, jellemezve azáltal, hogy a vezetékek valamelyikének megnyitása alkalmával a többirányú szelepen áthaladó nyomóközeg egy hajtóművet hoz mozgásba, mely a szeleptest helyzetét mindaddig változtatja, míg csak ez a hajtóműhöz haladó vagy attól jövő (d) vezetéket el nem zárja, mimellett a megnyitott vezeték egy második (e) vezetékkel hozható egyidejűleg összeköttetésbe, melyen keresztül a nyomóközeg egy megakasztó szerkezetbe vezethető, mely pl. a szeleptestnek a kezdőhelyzetbe való visszatérését megakadályozza. 2. Az 1. igénypont szerinti többirányú szelepnek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a forgó tolattyú gyanánt kiképé'zet szeleptest egy megszakított (g) gyűrűs hasítékkal és egy hasítékon körülfekvő (h) furattal van ellátva, míg a szelepház (f) részében két koncentrikus (i, k) gyűrűs horony van kiképezve, melyek az (e), illetve (d) vezetékkel állnak összeköttetésben és amelyek közül az egyik (k) horony ugyanolyan átmérővel bír, mint a (c) tolattyú (g) gyűrűs hasítéka, a másik (i) horony átmérője pedig a tolattyú (h) furatának a középponttól való távolságával egyenlő, mimellett a szelepház (a) fölső részében sugárirányú (b) csatornák haladnak a (0, 9) vezetékek torkolataitól olyan távolságra, hogy ezen csatornák a (g) gyűrűs hasítékot és a (c) tolattyú (h) furatát átfödik. 3. A 2. igénypont szerinti többirányú szelepeknek egy kivitele, jellemezve a megnyitott vezetéket elzáró tolattyúrész pályájában mozdulatlanul vagy engedékenyen elrendezett válaszfal által, mely a tolattyú átbocsátó nyílását harántirányban kitölti és ezáltal az utóbbit megfosztja, vagy az utolsó beosztással megrövidíti. 4. A 2. és 3. igénypont szerinti többirányú szelepnek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a forgó tolattyúban egy helyett két (g, g') gyűrűs hasíték és ennek megfelelően két a hajtóműhöz haladó vagy attól jövő (d, d') vezeték van elrendezve úgy, hogy a hajtómű és vele együtt a tolattyú is a nyomóközeg útjának megválasztása szerint az egyik vagy másik irányban mozog és pedig mindig a legrövidebb uton. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti többirányú szelepnek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a forgótolattyú helyett egyenes vonalban vezetett szeleptest van alkalmazva, melynél a gyűrű hasítékokat megfelelő egyenes hasítékok helyettesítik. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti többirápvú szelepnek egy kivitele, jellemezve azál-