47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep

— 3 — segélyével rögzíteni kell, mivel máskülönben rúgó- vagy súly terhelése által azonnal ismét visszavitetnék nyugalmi helyzetébe. Az (e) cső egy másik szerkezethez vezeíhet, mely abban a pillanatban jön működésbe, midőn az előbb említett szerkezet mozgása megszűnt. Ez a másik szerkezet például arra használható, hogy a föntleírt kapcsoló szerkezetet be- és kiiktassa. Ehelyett azonban arra is szolgálhat, hogv a (c) tolattyút, illetve a (d) cső nyomóközege által hajtott szerkezetet megfékezze vagy rögzítse, például elreteszelje. Ha a (c) tolattyút oly rúgó vagy súlyhatás vezeti vissza nyugalmi helyzetébe, mely mindkét forgási irányban működhet, és ha a (d) csővezetékbe egy csővillaváltó van iktatva, mely a nyomóközeget a csővillának egyik vagy másik ágában vezetheti, akkor a hajtandó rész mozgási iránya megfordítható. Ha ez esetben a beosztások sorrendjének megfordításáról is gondoskodunk, akkor a berendezést még kényelmesebben kezelhetővé tehetjük, amennyihen nem kell figyelnünk arra, hogy a bevezető csöveket a helyes sorrendben használjuk. Azonban a beosztás sorrendjének megfordításától el is tekinthetünk, ha a (c) tolattyú és a hajtandó rész közé oly kapcsoló szerkezetet (például kúpkerekes váltókerékművet) iktatunk, mely a hajtandó rész mozgási irányának megfordítását lehetővé teszi anélkül, hogy a tolattyú mozgási irányát meg kellene fordítani. Az 5. és 6. ábra ugyanolyan nézetekben, mint a 2. és 3. ábra egy másik kivitel (c) tolattyúját és (f) födelét, a 7. ábra az 5. ábra A—A tengelymetszetét, a 8. ábra pedig ugyanannak B—B húrmetszetét tünteti föl. Ezen kivitelnél a többirányú szelep már magában véve lehetővé teszi a mozgás iráayának bármikor való megfordítását. Ez a kivitel tehát főként ingalengéseknek mindkét oldalon való határolására alkalmas, akár görbe, akár pedig egyenes pályán történnek a lengések. E célból az (f) födélhez ugyanazon köríven, amelyen a (d) cső fekszik, egy második (d') cső is csatlakozik, mely a nyomóközeget olyan értelemben vezeti a hajtandó szerkezethez, hogy ezen szerkezet mozgási iránya ellenkezővé válik, ha a két (d, d') csövet egymással fölcseréljük. A köralakú (k) horony ezen kivitelrél is fölhasználható, azonban, mint a 6. ábra mutatja, teljesen el is hagyható. Továbbá ugyanezen célból úgy az (f) mint az (a) födélbe is, a 0 és 9 beosztások között (5. ábra) egy rugalmas (s) és (s') szög van:

ágyazva (7. és 8. ábra) olymódon, hogy ezen szögek lerézselt vagy legömbölyített végei egymásra feküsznek, ha a (c) tolattyú (g) hasítékában foglalnak helyet (7. ábra). Mihelyt azonban a (g) hasíték megszakítása a szögekhez érkezik, az utóbbiak, minthogy végeik le vannak rézselve vagy gömbölyítve, széttolatnak és a megszakítás a szögek közé lép. Ezen folyamatot a 8. ábra tünteti föl. Az (s) szögek arra szolgálnak, hogy a (g) ívhasítékot a végső (0 vagy 9) beosztással megrövidítsék, vagy pedig azt a többi beosztás valamelyikénél (1-től 9-ig) két egyenlő vagy különböző hosszú ívhasítékra osszák. A (d) és (d') csövek a (0 és 9) csövek fölött feküsznek úgy, hogy valahányszor a (0 vagy (9) csövek egyike megnyittatik és ennek folytán a (g) ívhasíték megszakítása a nyitott cső fölött megáll, a j (d) és (d') csövek közül is elfödetik az I egyik. A nyomóközeg most csak a másik szabadon maradt (d) vagy (d') csövön át juthat a hajtandó szerkezethez, amivel a mozgás iránya meg van határozva. Föltéve, hogy a (g) ívhasíték megszakítása a (9) és a (d) csövek között foglal helyet, akkor a nyomóközeg, ha a (4) csövet megnyitjuk, először a (g) ívhasítékba áramlik és innen a szabadon maradt (d') csőbe jut. Ha ellenben a megszakítás előbb a (0) és a (d') cső között állott, akkor a nyomóközeg a (4) cső megnyitása után a (d) csövön áramlik ki míg csak a megszakítás a (4) cső fölé nem jut. Mihelyt ez megtörtént, a két (s, s') szög a (g) ívh isítékot két részre osztja, melyek közül az egyik az (5 — 9) csöveket a másik pedig a (0 — 3) csöveket födi el. Ha a legközelebbi működtetés alkalmával a • (0—3) csövek valamelyikét nyitjuk meg,