47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep
-diákkor a nyomóközeg csak a(d') csövön távozhat, ellenbon ba az (5—9) csövek valamelyikét nyitjuk meg akkor a nyomóköieg a (d) csövön távozik. Mivel tehát ezen kiviteli alaknál a (g) ívhasíték minden pillanatban egy végső beosztással megrövidíthető vagy két részre osztható, ebből következik,hogy a többirányú szelepnek ez a kivitele arra használható, hogy két szilárd pont (0-—9) közötti úthossz tetszőleges irányban legyen megtehető, még akkor is, ha a mozgékony (s, s') szögek helyett mozdulatlan válaszfal van alkalmazva. Ha ellenben a 7. és 8. ábrán föltüntetett engedékeny (s, s) szögeket alkalmazzuk, akkor még az a további előny is származik, hogy a (c) tolattyú üresen is akárhányszor körülforgatható, mielőtt tulajdonképeni mérő föladatát megkezdené. Ha például föltesszük, hogy az írógép kocsija métermértéknek megfelelő skálával van ellátva, és amellett egy másik szerkezet is van alkalmazva, mely a kocsit egyes csoportok szerint állítja be, akkor a kívánt csoport beállítása után az első szerkezet föiadata abban áll, hogy ettől kezdve az ezen csoportban kivánt finom beállítást végezze. Magától értetődik, hogy a második szerkezet szintén egy ugyanúgy szerkesztett többirányú szelep lehet, azzal a különbséggel, hogy ez a csoportbeállítást végzi, a másik pedig a finom belálítást. Az utóbbi szelep (c) tolattyúja a durva be- | állítás tartama alatt az (s, 11) szögek között annyiszor és addig haladt el üresen, ameddig a finom bevllítás meg nem kezdődik. Ha mindkét szelep egyenlő nagy, akkor adurva beállításra szolgáló szelep és a mozgatandó rész közé áttételt kell iktatni, mely az egyik szelep mérő működését a másik szelep működéséhez a kellő viszonyba hozza (v. ö. például a 4. ábra (j) kapcsolójáról és (n) fogaskerekékről mondottakat. Ha a beállító pálya végeit egymásba átmenve, vagyis önmagában zárt pályának gondoljuk, (amelynek azonban épen nem kell köralakúnak lennie, akkor a durva beállításra szolgáló eszköz gyanánt célszerűbb a többirányú szelepnek a 9—12. ábrákon föltüntetett kivitelét alkalmazni, mivel ennél a (c) tolattyú, ha szükséges, eredeti útjának végpontjain is túlhaladhat. A 9—11. ábrák ugyanolyan nézetben mint az 1—3. ábrák, az egyes részeket tüntetik föl, míg a 12. ábrán a teljes szelep nézete látható. Ezen kiviteli alaknál az említott célból a (c) tolattyúban már előre két (g) és (g') ívhasíték van kiképezve, úgy hogy az (s, s') szögek elhagyhatók. Ennekfolytán szükséges lesz, hogy a két (d, d) cső az (f) födélnek egy-egy köralakú (k), illetve (k') hornyából induljon ki, illetve abba torkoljon. A (c) tolattyú (h) furata ezen kivitelnél a legtávolabb fekszik a (c) tolattyú középpontjától és ugyanilyen fekvéssel bír az (f) födél köralakú (i) hornya és az (e) cső is. Azonban a (h) furat és az (i) horony itt is mint az először leírt kivitelnél, a szelep forgástengelyéhez közelebb hozható. Ebből következik, hogy az (e) födél sugárirányú (b) csatornáit ezen kivitelnél olyan hosszúakra kell vennünk, hogy azok az (f) födélnek mind a három gyűrűs hornyán átnyúljanak. A (c) tolattyú (g, g') hasítékainak hossza a hasítékok sugarától függ, mivel mindegyik hasítéknak a (h) furat által födött (b) csatorna levonásával fönmaradt (b) csatornák számának felét kell elfödnie. Ha ezen fönnmaradó szám páratlan (9. ábra,) akkor természetesen az egyik, például a (g) hasíték egy (b) csatornával kevesebbet föd el, mint a másik. Oly súly- vagy rúgóterhelés, mely az első kiviteli alak (c) tolattyúját ismét a kezdőhelyzetbe vezeti vissza, a 9—12. ábrákon föltüntetett kivitelnél nem szükséges, mivel itt a két (g, g') ívhasíték alkalmazása folytán a (c) tolattyú (h) furata a nyitva levő cső elzárása után ezen csövön állva maradhat és így a meghatározott nyugalmi helyzetbe való visszatérésre nincs szükség. Ezen kivitel működési módja a következő Ha például a (6) csövet nyitjuk meg, akkor a nyomóközeg először az (a) födélnek hozzátartozó (b) csatornájába áramlik és
