47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep

alakú (k) hornyának sugarával egyenlő. Azonkívül a (c) tolattyú egy (h) nyílással bír, mely az (f) födél (i) köralakú hornyát födi. Az (e) cső ezen (i) horonyból indul ki. A fönti kivitel működési módja a következő : Ha például a (c) tolattyúnak a 2. ábrán föltüntetett helyzetében a (3) csövön keresztül komprimált levegőt vagy más nyomóközeget vezetünk a szelepbe, akkor a nyomóközeg először a (3) csőhöz tartozó sugárirányú (b) csatornába, innen ' pedig a (c) tolattyú (g) gyűrűs hasítékába jut. A nyomóközeg a (g) hasítékból az (f) födél (k) gyűrűs hornyába lép át és innen a (d) csőbe távozik. Ha például a (d) csövet olyan szerkezetbe vezetjük, mely ezen nyomóközeggel hajtandó, akkor a hajtás minden további nélkül létrejön. Ugyanez történik, h?„ a (d) eső ezen szerkezettől jön és az 1 ... 9 csövek valamelyikét megnyitjuk. Ha az említett szerkezet (például) turbina a (c) tolattyú tengelyével vagy a tolattyúval bármiképpen össze van kötve, azonban olymódon, hogy forgása közben a (c) tolattyút is forgásba hozza, akkor ezen szerkezet csak addig hajtatik, míg a(g) gyűrűs hasíték megszakítása a megnyitott cső (például a 3 cső) fölé nem kérül. Mihelyt ez megtörtént, a (3) cső és (k) horony közöiti összeköttetés megszakad és ehelyett a (c) tolattyú (h) nyílása lép a (3) csőhöz tartozó (b) csatorna és az (f) födél (i) gyűrűs hornya közé és ilymódon ez utóbbit a (3) csővel összeköti. A nyomóközeg most már a (g, k, d) út helyett' a (h, i, e) úton halad és a hajtómű hajtása megszűnik, úgy hogy a (c) tolattyú is nyugalomban marad ezen helyzetében, míg csak a (3) cső ismét el nem záratik. Ekkor egy órarúgó vagy efféle a (c) tolattyút ismét a 2. ábrán látható nyugalmi helyzetébe forgatja vissza. Ehelyett azonban maga a hajtómű állhat egy rúgó vagy súly hatása alatt olymódon, hogy mihelyt a (g) hasíték megszakítása a (d) utat a nyomóközeg elől elzárta és így a hajtás megszűnt, a hajtómű és vele együtt a (c) tolattyú is azonnal a nyugalmi helyzetbe térjen vissza. Erre nézve természetesen szükséges, hogy egyidejűleg a (3) cső is újból elzárassék. Az elmondottakból kitűnik, hogy a nyomóközeg által, egy tetszőleges szerkezettel közlendő mozgás ezen szelep segélyével tetszésszerinti határok közé szorítható, vagyis a (c) tolattyúval összekapcsolt szerkezet kisebb vagy nagyobb utat tesz meg, aszerint hogy melyik csövet nyitottuk meg az 1. ábrán látható tíz cső közül. Ha a 0 1 csövet nyitjuk meg, akkor a (d) vezetékbe egyáltalában nem jut nyomóközeg, hanem ez utóbbi a (h) nyíláson és (i) hornyon keresztül egyenesen az (e) csőbe áramlik úgy, hogy a (O^cső megnyitása alkalmával a hajtómű egyáltalában nem jön mozgásba. Ennélfogva az az úthossz, amelyen az illető készüléket nyomóközeg segélyével tovább kell mozgatni, a leírt szelep utján egész pontosan tetszőleges számú például tíz részre osztható. A hajtóműnek nem szükséges kényszermenetű kapcsolatban állnia a (c) tolattyúval, amennyiben a kíipcsolás kioldható is lehet, így például a (j) körömkoszorúval átellenben (4. ábra) az (1) tengelyen egy kapcsoló szerkezet másik fele rendezhető el eltolhatóan, amely beiktatott helyzetében a hajtóművet a (c) tolattyú (m) üreges tengelyével közvetlen kapcsolatba hozza, kiiktatott helyzetében pedig egy vele összekötött fogaskereket vagy egy ilyen kerék részeit az (m) tengelyen ülő (n) fogaskerékkel hozza kapcsolatba. Ha ezen fogaskeréknek csak egy foga van, akkor a (j) kapcsoló kiiktatása alkalmával az (m) üreges tengely és vele együtt a (c) tolattyú is az említett fog minden körülfordulása alatt a kerületnek csak Vio részével, vagyis a tíz beosztásnak csak egyikével fordul tovább és így a (d) csövön elvezetett nyomoközeg tízszerte hosszabb ideig hat az illető szerkezetre, mint abban az esetben ha a (j) kapcsoló be van iktatva. Magától értetődik, hogy ez esetben a (c) tolattyút minden egyes beosztással való elfordulása után új helyzetében valamely szerkezet